Szüléstörténet 34, Kuczor Kitti

Nagyon szép szülésem volt, bármikor újra átélném az egészet! Mindent tudtam alkalmazni a tanultakból, a légzést, a lazításokat, az endorfintermelést…! Hihetetlen, hogy ennyire működik!
Este 7-kor ment el a nyákdugóm, elkezdett csordogálni a magzatvizem és fél 8-kor már jöttek az összehúzódások is. Rögtön 5-6 percesekkel indítottam, meg is lepődtem. Nem ijedtem meg, hanem örültem, hogy nemsokára kezemben foghatom a kisbabánkat. Nyugodt voltam, és elkezdtem szépen relaxálni. Robi velem volt, mérte az időt, és közben szeretgetett 🙂 Fél 11-kor már 4-5 perces összehúzódásaim voltak, némelyik több, mint 1-1,5 percig tartott, ezért elindultunk a kórházba. Mire beértünk sajnos lelassultam, biztos amiatt, hogy kizökkentem az otthoni környezetből, nyugalomból. Megvizsgált az ügyeletes orvos, csak 1,5 ujjnyira voltam nyitva, viszont a magzatvizem elfolyt, haza már nem mehettünk. Beköltöztünk az egyik szülőszobába, rám rakták fél órára az nst/ctg-t és vártuk, hogy menjenek a dolgok a maguk ritmusában. 🙂
Éjfélkor érkezett meg a szülésznőm, Nyulas Joli, megvizsgált ő is, és mondta, hogy lassan tágulok, reggelnél előbb nem fogok szülni. Elkezdtem szedni a homeopátiás bogyókat, amik a tágulást, és a rendszeres méhösszehúzódásokat segítették, és megpróbáltam pihenni. Közben folyamatosan hallgattam a telefonomon a szülésmegerősítő relaxációt, ami nekem rengeteget segített! Úgy telt el az éjszaka, hogy 2 összehúzódás között még aludni is tudtam, próbáltam gyűjteni az erőmet a reggelre, hogy a hosszú vajúdás alatt ne fáradjak ki. Hajnal fél 6-kor vizsgált meg a Joli újra, akkor már 2,5 ujjnyira tágultam, ami még mindig kevés volt. Ekkor ültem rá a gumilabdára, és azon vajúdtam de. 10 óráig. Folyamatos 5 perces összehúzódásaim voltak, kb. 1 percig tartottak, és egyre intenzívebbek! Közben a férjem végig ült mögöttem, és amikor látta, hogy kezdődik 1-1 összehúzódás, masszírozta a derekam, hátam. Ez rengeteget segített, meg persze a közelsége, a támogatása! Ebben az időszakban már nagyon mélyen befelé figyeltem, és kizártam a környezetet. Nagyon odafigyeltem a légzésre, a lassú légzés technikája. Nekem tökéletesen működött az összehúzódások alatt. 10 óra után felkeltem a gumilabdáról, azt éreztem, hogy most sétálnom kell, és kihasználni a gravitáció erejét.1 órán keresztül sétáltam a szülőszobában, meg-meg állva, 1-1 összehúzódásnál, a férjemre támaszkodva, aki folyamatosan velem volt és biztatott. 11 órára már egész jól kitágultam, megvolt az áhított 4 ujjnyi, viszont addigra nagyon elfáradtam. Akkor már 15 órája vajúdtam, és bár rengeteget számított a relaxáció és a pozitív hozzáállásom, sok erőt kivettek belőlem az intenzív összehúzódások. A szülésznőmmel és a férjemmel közösen úgy döntöttünk, hogy kapok 1 glükoz (cukor) infúziót, amitől kicsit erőre kapok én is és a babám is. Szerencsére ez sokat segített, negyed 1-re lefolyt az infúzió, és utána szépen elindultak a tolófájásaim is. 20 perc alatt megszületett a Rebeka, 3 tolóból kint volt a feje, és 1 utolsóval a kis teste.

Gátvédelemmel szültem, nem repedtem, nem vágtak. Csendben, könnyen, meghitt félhomályban született meg a kislányunk. Nem sírt fel keservesen amikor rámtették, csak kicsit nyöszörgött, kinyitotta a pici szemeit és abban a pillanatban megtörtént a CSODA, család lettünk mi hárman!!!! Elmondhatatlan és leírhatatlan boldogság volt, most is elérzékenyülök, amikor ezt írom Neked 🙂

Nagyon sokat köszönhetünk a hipnoszülésnek, méltósággal tudtam megszülni a kisbabánkat, és ő is úgy tudott megszületni! Hihetetlen, hogy az emberi elme és a test, ha harmonikusan együtt dolgozik, akkor mire képes! Nem fájt a szülésem, csak feszítő érzést éreztem, ahogy dolgozott a méhem!

Nagyon hálás vagyok a Jóistennek, hogy ilyen szülésem volt, a férjemnek, hogy végig velem volt, támogatott és hitt bennem/bennünk, a szülésznőmnek, hogy végig segített, és végül de nem utolsó sorban Neked is Réka, hogy ezt a tudást megszerezhettem Tőled! 🙂