Szüléstörténet 154, Koppány baba

12.09-én még részt vettem a szülésfelkészítő meditáción online. Aztán képzeld aznap este 10-kor el kezdett szivárogni valami (egy erős rúgás vagy pattanást éreztem), majd dőlt belőlem a magzatvíz. Feltételeztem.

18-ára voltam kiírva, de annyira örültünk neki, hogy előbb jött a babóca. Még a kórházi táskám sem volt összepakolva, így nekiláttam gőzerővel pakolni így este 10-kor. Aztán 1-ig csak pakoltam. 1-kor lefeküdtem, hogy most már aludnom kellene…aztán elkezdődtek a fájások… fél óránként jöttek az összehúzódások. Sajnos nem tudtam így semmit sem aludni 🙁 de legalább pihentem. Mindeközben a kisfiam folyamatosan mocorgott. Én meg úgy voltam vele, hogy ha mozgolódik, akkor nincs baja, így nem telefonáltam még a szülésznőmnek. Reggel Tibi nem is ment be dolgozni. Aznap mentem volna az utolsó UH-ra meg CTG-re, így le is mondtam. Csak feküdni bírtam már.

Aztán felhívtam már a szülésznőt, aki mondta, hogy azonnal menjek be a doktornőhöz, ő majd megvizsgál, hogy mi a helyzet. Apósom elvitt minket. Mondta a doktornő, hogy nyílik a méhszáj… de hogy ezek még ” csak” jósló fájások.. nahát szerintünk, ezt csak azért mondta, hogy menjek inkább haza, hogy pihenni tudjak… Aznap telt ház volt a Róbert kórházban, mindenki aznap szült. A doktornő szerint az nem a magzatvíz volt, szerinte 1-2 nap mire jön még a baba… hát én már tudtam, hogy ez nem így lesz… Azt is mondta, hogy igyak egy pohár bort és próbáljak aludni, mert szükség lesz az erőmre… Utólag már tudjuk, hogy ezeket csak azért mondhatta, hogy megnyugtasson, hogy otthon nyugalomban tudjak vajúdni. Ekkor 12 óra volt már, és negyed órás fájásaim voltak… Hazamentünk, ittam egy pohár bort, próbáltam pihenni, de nem ment… a fájásoktól.. A férjemnek el kellett mennie apósomnak segíteni valamiben.

Megebédeltem.. kb 3-4 óra volt, amikor már tényleg nagyon erős fájdalmaim voltak. Fogtam és besötétítettem, ráültem a labdámra, és hallgattam a meditációs hanganyagokat és lélegeztem szépen mélyen. Egész nyugodt voltam, nem is izgultam. Aztán már 5 óra elmúlt, de már felkelni sem bírtam, itt már 5 perces összehúzódásaim voltak. Hívtam a férjemet, hogy most már jöjjön haza, mert szülni fogok, nem bírom már tovább egyedül. Aztán már 5 percre rá otthon is volt. Összeszedelőzködtünk és indultunk a kórházba. 6 körül értünk be. Én mivel nem merek liftezni még felsétáltam a 3. emeletre 1 perces fájásokkal. Várni kellett a vizsgálóra. Közben megérkezett a doktornőm is. Még le is teszteltek minket.

Hál istennek negatívak lettünk, viszont családi szoba nem volt, így a férjem nem tudott bent maradni, és látogatni sem lehetett. 🙁 Megnéztek CTG-vel, megvizsgált a doktornőm, és közölte, hogy teljesen nyitva van a méhszájam, indulás szülni a szülőszobára. Annyira kellemes volt a hangulat. Ott volt a szülésznő, ő bekötötte az antibiotikumos infúziót, mivel a baktérium tenyészetem pozitív lett, muszáj volt. Illatos gyertya égett, és a vajúdó olajommal masszírozott, de már utána ment is a kitolás. 7-re értünk be a szülőszobára.. A férjem végig ott volt mellettem és támogatott.. próbáltam többféle pózban szülni. Közben jött a doktornő is, de a szomszéd szobában is szültek…az kissé zavart (hangok szűrődtek ki). Annyira el voltam fáradva, hogy nem aludtam egész éjszaka, hogy már remegett kezem, lábam… cukros oldatos infúziót kötöttek be, hogy legyen még energiám. Egyszerűen azt éreztem, hogy nem tudom megcsinálni, elfáradtam. De mindenki biztatott, és nem adtam fel..

Aztán 9-kor pontban megszületett a mi kis szemünk fénye Koppány Bendegúz. Egyszerűen egy csoda volt 🙂 A mellkasomra tették, szegénye még lila volt, de aztán már felsírt. Apa elvágta a köldökzsinórt. Megszületett a méhlepény. Hál istennek gátvédelemben mindenféle seb nélkül sikerült a világra hoznom őt. Annyira hálás vagyok Neked és az Örömteli szülés tanfolyamnak. Minden úgy történt, ahogyan szerettem volna, a maga természetes módján. Boldogsággal tölt el 🙂

 

Nagyon édes kisbaba. :))

 

Nagyon boldog karácsonyt és áldott ünnepeket kívánunk Nektek!