Szüléstörténet 149, Benedek baba
Augusztusban vettünk részt az Örömteli szülés hétvégi tanfolyamon és szeptemberben megszületett a kisfiúnk.
A kiírt időpont előtt 8 nappal hajnali 3.45-kor elfolyt a magzatvizem, de semmilyen fájásom nem volt. Szép nyugiban elkezdtünk készülődni, én még ki is tudtam sminkelni magam. Hívtam a szülésznőnket, Keszeg Évát (Maternity), aki azt mondta, szép lassan menjünk be a kórházba. Kábé hat óra körül be is értünk a klinikára.
A ctg-n minden rendben volt, méhtevékenység viszont szinte semmi és kábé másfél ujjniyra tágult a méhszáj. Na, gondoltam, ez itt nem lesz nagy ügy, szépen nyugodtan majd megszülöm a kisfiunkat “light”-os fájásokkal.
Két óra múlva sem volt túl nagy változás, két és fél ujjnyira tágultam, de összehúzódást továbbra sem éreztem. Ekkor az orvosommal együtt (Dr. Csatlós Éva, Maternity) úgy döntöttünk, hogy menjen egy kis oxitocin. Számítottam rá, hogy nem fogok jól tágulni, mert a sok sporttól nekem nagyon feszesek az izmaim.
Az oxit nagyon jól adagolták, mert nem lettem tőle rosszul, a fájások megindultak, de elviselhető volt. A férjem végig velem volt, masszírozott és együtt lélegeztünk a tanfolyamon tanultak szerint. A vajúdás legnagyobb részét labdán töltöttem és a forgatásig (ld.következő bekezdés) kifejezetten jól viseltem és “fel tudtam feküdni a hullámokra“.
Minden egész jól ment amíg a következő ellenőrzésnél a szülésznő fel nem fedezte, hogy a baba feje nem jól fordult a medencébe. És itt következik Keszeg Éva zsenialitása és hatalmas szaktudása (kár, hogy kevés ilyen igazi, “régi” bába van), hogy nem toltak a műtőbe rögtön, hanem jobbról-balra forgatott. Na ez volt az igazi pokol, a harmadik fordításnál könyörögtem, hogy menjünk a műtőbe, de Éva kitartott, azt mondogatta, kibírjuk, megszüljük, délután kettőre meglesz a baba…
Valahogy kibírtam!
A kitolási szakból nem sok emlékem maradt. Úgy éreztem, teljesen széthullottam, de utólag mondták a csecsemős nővérek és a férjem, hogy állítólag nagyon fegyelmezett voltam.
Az utolsó tolás tényleg az utolsó volt, mert úgy éreztem, többre már nem lenne erő…
14.33-kor született Benedek, 3615 grammal, 57 cm-rel, gyönyörűen, kisimultan, rögtön mellre tették és csodálatos aranyóránk következett, rögtön másfél órát szopizott. Nagyon hálás vagyok a szülésznőmnek és az orvosomnak, hogy nem hagyták, hogy feladjam és végig vittük a természetes szülést.
Még egy érdekesség: kifejezetten támogattak abban, hogy olyan pozícióban vajúdjak és szüljek, amilyenben szeretnék és voltam négykézláb, oldalt, zuhany alatt, de végül nekem a kőmetsző jött be legjobban, ezt sosem gondoltam volna.
Már itthon vagyunk, Benedek kizárólag anyatejes baba. A szülésemre brutális és egyben csodálatos emlékként gondolok vissza és minden nap sírva fakadok boldogságomban, mikor a kisfiamat csodálom, mert majdnem kilenc évet vártunk rá).
Az Örömteli szülés tanfolyam számomra nagyon hasznos és emlékezetes volt, sokat tanultam és úgy érzem jól is tudtam hasznosítani.
Dr.Csatlós Éva-Keszeg Éva párost meleg szívvel ajánlom mindenkinek, aki hàborítatlanul szeretne szülni. Mindent megtesznek ennek érdekében.
Végezetül szeretném Neked is megköszönni a tanfolyamot és szeretettel küldünk sok puszit!!!
