Szüléstörténet 177, Vanda baba

Megérkezett hozzánk második kislányunk Vanda. Ez a szülésem most teljesen más élmény volt, mint az első, az élet ugyanis szinte mindenben felülírta a terveinket.

Az első alkalommal is részt vettünk az Örömteli szülés tanfolyamon és egy csodaszép, meghitt, gyertyafényes szülésem volt támogató fogadott orvos és szülésznő párossal és a férjemmel.

Most azonban a férjem az utolsó pillanatban elkapta a covidot, ìgy végül egy másik városban, másik kórházban szültem egyedül, idegen környezetben és orvossal. Ennek ellenére különleges és szép emlékként maradt meg a szülésem, amiért nagyon hálás vagyok. Most nem volt gyertyafényes meghittség, mint az elsőnél, cserébe rendkívül gyors és könnyű szülés volt. Mindvégig teljesen nyugodt és magabiztos maradtam.

Nagyon gyorsan történt minden. A nagylányom szokásos esti altatása kicsit elcsúszott időben, mert későn értünk le a nagyszülőkhöz, így csak fél 11-kor aludt el. Az altatása közben kezdtem el érezni először a fájásokat, az elsőt olyan 3/4 10 környékén. Egyből elkezdtem a lassú légzést és a vizualizációt. Mire fél 11-kor felkeltem mellőle már rendszeres 5 perces fájásaim voltak, de nem mondanám különösebben fájdalmasnak. Lezuhanyoztam és indultunk a kórházba. Ott előírás szerint csináltak előbb egy covid gyorstesztet, aminek az eredményét még fél 12-kor a szülőszoba előtt vártam. Mire végre bemehettem és először megvizsgáltak már 4 ujjnyira volt nyitva a méhszájam. Gyorsan átmentünk a szülőszobára, ahol egy burokrepesztés után – az első fájástól számítva kevesebb, mint 2,5 óra múlva – 0:10 perckor megszületett második csodababám, Vanda.  A mellkasomra tették és együtt töltöttük az aranyórát, ahol már ügyesen szopizott is.

Rendkívül hálás vagyok az Örömteli szülés tanfolyam szemléletéért, mert a körülmények ellenére is sikerült végig nyugodt és magabiztos maradnom, segítettem magam és ezáltal egy szép, gyors, könnyű és nem túl fájdalmas szülést, születést élhettünk át.