Szüléstörténet 212, Eliza baba

Júliusban vettunk reszt az Örömteli szülés tanfolyamon a ferjemmel egyutt. Minden nap meditaltam onnantol kezdve es a megerosito mondatokat is hallgattam. Eljutottam arra a szintre, hogy barki kerdezte, mondtam hogy egyaltalan nem felek a szulestol. Elso baba, igy nem tudtam mire szamitsak majd, de a tanfolyamon olyan tudast szedtunk ossze, hogy teljesen felkeszultnek ereztem magam.
Egy kedd delutan kezdodtek a fajasok, meg eppen vasarolni voltunk 🙂 Estere kezdett erosodni, igy lefekudtem aludni, hogy pihenjek amig tudok. Ejjel 2-tol viszont annyira erosek voltak mar, hogy nem tudtam tovabb aludni.
Csináltam a légzést és elképzeltem, ahogy nyílik a virág. Reggel 5-kor keltettem a férjem, hogy készülődjön  és induljunk a kórházba. 7-kor beértünk és már 5 cm volt a méhszáj és én még vigyorogtam. Ez a tanfolyam nelkul biztosan nem igy lett volna 🙂

Innentol viszont sajnos lassultak a dolgok, burkot sem tudtak repeszteni mert nem voltak már eros fajasaim, igy oxitocint kaptam. Itt a ferjem lenditett at a dolgokon, folyamatosan figyelte a legzesem, labdara ultetett, berakta a megerosito gondolatokat. Itt mar borzaszto kimerult voltam, hogy ejszaka nem aludtam, és nem is engedtek hogy egyek, es nagyon eros fajasaim voltak. Kertem epiduralt mert azt ereztem, nem birom a vegeig. De csak annyit kaptam, hogy a szulesre kimenjen a hatasa. Itt egy kis erot osszeszedtem, jol is tettem mert a kitolas resze nem ment siman. Nem fekudt jol a baba feje, segiteniuk kellett, es nem akart kijonni, vegul kellett meg orvost hivni aki a hasamat is tolta kicsit. Mar tobb mint egy oraja a szulocsatornaban volt, aggodtak az orvosok is hogy lehet csaszar lesz, hatha a koldokzsinor tartja vissza. De annyira eros volt a szivverese a babamnak annak ellenere, hogy tobb mint egy orat ott toltott, hogy tovabb probaltuk a kitolast. Es vegul sikerult termeszetes uton megszulnom:) szerda delutan 16:44-kor megszuletett Eliza 🙂 kiderult, hogy az okle a feje elott volt, ezert is jott ki ennyire nehezen.
Az orvosom mondta egybol, hogy remeli a nehez szulesem ellenere nem vesztettem el a kedvem a szulestol. De en ott kimerulten az agyon fekve is azonnal mondtam, hogy nem volt rossz elmeny a szülés. Meg ha neha kozben ugy is ereztem, hogy nem birom tovabb.
A ferjemmel egyet ertettunk benne, hogy ha nincs a tanfolyam, akkor nem biztos hogy vegig tudom csinalni, es hogy jo elmeny lesz a vegere. Nagyon halasak vagyunk, rengeteget hozza tett a segitseged ahhoz, hogy ilyen jo elmennyel jojjunk el a korhazbol. Az orvosom es a szulesznom is kitarto volt, tudtak hogy ha van lehetoseg ra, akkor termeszetesen szeretnek szulni. Koszonjuk szepen!