Szüléstörténet 232, Luca baba

Első babát várva, nagyon sok rossz szülés élményt hallva találtam az örömteli szülés tanfolyamot, és mivel hiszem, hogy nagyon sok minden fejben dől el, ezért is vettem részt rajta és persze azért mert szerettem volna kellőképpen felkészülni.

Hétfőn délelőtt kezdtem el a fájásokat érezni, de nem voltam biztos abban, hogy ezek lennének a tényleges fájások, használtam a tanult légzés technikákat és egész elviselhetőek voltak. Délután hívtam a szülésznőt, de azt mondta ő is, hogy nem tudnék ilyen nyugodtan beszélni tényleges fájások mellett, ráérek.
Délután 4 körül leültem enni, amikor is ereztem egy pukkanast és elkezdett szivárogni a magzatvíz, ekkor már ereztem, hogy el kell induljunk a kórházba. 17:45 körül értünk be, amikor megvizsgáltak, közölték, hogy a méhjszáj már 7 cm-re ki van tágulva, és a szülőszobára mentünk. Fájások alatt nagyon sokat segített a légzés technika és a vizualizáció, bár én a mindent elsöprő hullámokat láttam nyíló virág helyett, szerintem ez egyéni. Egy óra múlva már 9,5 cm volt a méhszáj, és este 20:15kor pedig rekord gyorsasággal megérkezett hozzánk Kubriczky Luca, természetes úton, fájdalomcsillapító nélkül, minimális gát sérüléssel.

Nagyon hálás vagyok a tanfolyamért, biztos vagyok benne hogy nagyon sokat segített és sok blokkot, tévhitet oldott fel ami szinten könnyítette a dolgomat. Édesapa végig bent volt és ő is fantasztikus munkát végzett, nagyon támogató volt, és jól hasznosította a masszázs technikát is.
Nagyon köszönöm, hogy részünk lehetett ebben a csodálatos élményben, csak ajánlani tudom, és fogom is 🙂