Szüléstörténet 235, Olivér baba

Szeretnék néhány sorban visszajelezni a szülésélményemről. Februárban vettünk részt az Örömteli szülés kurzuson a férjemmel. Rengeteg elméleti és gyakorlati tudással gazdagodtunk, mely nagy magabiztosságot adott.
Néhány dolog apróságnak tűnt, de a szülés során eszembe jutott, mindig elfogadtam, amikor vízzel vagy finomsággal kínáltak.
Az volt a vágyam, hogy sokáig otthon és egyedül vajúdhassak, mely teljesült. Éjszaka indultak az összehúzódások és amire bementünk a kórházba már 3 ujjnyinál tartottunk. A szülést nem szenvedésként fogtam fel, amit túl kell élni, hanem vártam mikor foghatom kezembe a kisfiam. Előző szülésemet mely sürgősségi császármetszéssel végződött, férjem mindig úgy emlegette, hogy rossz volt látnia, ahogy szenvedek és ő semmit nem tud tenni.
A tanításod által, magabiztosan támogatott végig és elfogadta, amikor azt kértem, “ne beszéljen, csak tartson erősen”. Nem érezte magát tehetetlennek. Tudatosan figyeltem a légzésre és arra, hogy összehúzódások alatt elengedjem magam, engedjem működni a testem.
Állami kórházban, ügyeletes szakemberek segítettek minket, kiemelném a profi szülésznőt, aki teljes mértékben figyelembe vette a “szülési kéréseinket”. Lehalkította a CTG-t (nélküled eszembe sem jutott volna ezt kérni). A vajúdás és kitolás alatt végig szabad testhelyzetben lehettem, így kisfiamat állva szülhettem meg..
Rengeteget köszönhetünk Neked! Mindenkinek ajánlom az Örömteli szülés tanfolyamot!