Szüléstörténet 245, Elza baba

Gyermekorvosként, látva már több szülés körüli komplikációból született gyermeket, nagy félelemmel töltött el, hogy az én szülésem körül minden rendben lesz-e. Bár tudtam, hogy amiből én már többet láttam, valójában ritkaságok, és a szülések döntő többsége komplikáció nélkül lezajlik, mégsem tudtam ennyivel megnyugtatni magam. Fel szerettem volna készülni a lehető legjobban a közelgő szülésemre, hogy mind lélekben, mind testben megfelelő jelenléttel álljak majd ott a a nagy napon. Nagyban segített ebben Réka tanfolyama, az itt elsajátított relaxációs módszerek és légzéstechnikák napi szintű gyakorlásával (amit a szülés előtt két hónappal kezdtem) pozitívan és nyugodtan zajlott mind a vajúdásom, mind a szülésem. Elhittem, hogy képes vagyok rá és minden rendben fog lezajlani.

Nekem tényleg nagyon sokat adott a tanfolyam, enélkül biztos nem tudtam volna ilyen nyugodtan és felkészülten végigcsinálni! Sokat segített abban, hogy nem ért váratlanul a vajúdás során érzett fájdalom, tudtam, hogy mire számíthatok és a tudatos felkészülésnek és a gyakorlatoknak hála, teljesen viselhetőnek éreztem a szülést. A vajúdás és a szülés számomra a sürgősségi császármetszés ellenére nagyon pozitív élmény volt, azóta is nagyon szívesen gondolok vissza arra a napra és csak azt sajnálom, hogy nem tudom időnként újraélni. 🙂

Gyermekorvosként, látva már több szülés körüli komplikációból született gyermeket, nagy félelemmel töltött el, hogy az én szülésem körül minden rendben lesz-e. Bár tudtam, hogy amiből én már többet láttam, valójában ritkaságok, és a szülések döntő többsége komplikáció nélkül lezajlik, mégsem tudtam ennyivel megnyugtatni magam. Fel szerettem volna készülni a lehető legjobban a közelgő szülésemre, hogy mind lélekben, mind testben megfelelő jelenléttel álljak majd ott a a nagy napon. Nagyban segített ebben Réka tanfolyama, az itt elsajátított relaxációs módszerek és légzéstechnikák napi szintű gyakorlásával (amit a szülés előtt két hónappal kezdtem) pozitívan és nyugodtan zajlott mind a vajúdásom, mind a szülésem. Elhittem, hogy képes vagyok rá és minden rendben fog lezajlani. A pozitív és nyugodt hozzállás még akkor is ki tudtam tartani, amikor a CTG gondok miatt sürgősségi császármetszésre volt szükség.

Már a szülés előtt egy héttel volt egy kis CTG eltérés jóslófájások közben és a szülés előtt két nappal is volt CTG eltérés. Így aznap 13 órát töltöttem a kórházban különféle CTG-ken, mert nem volt egyértelmű, hogy ez mekkora gond. Végül hazaengedtek.  Utána éjszaka már nem tudtam aludni, mert azért eléggé izgultam, hogy biztos, hogy rendben van-e a kisbaba és a fájások is annál azért erősebbek voltak, hogy tudjak tőlük aludni. Reggel beszéltem a nőgyógyászommal, mondta, hogy vegyek meleg fürdőt, egyek-igyak, és ha erre enyhülnek a fájások, akkor ez inkább még csak jóslófájás. Ezeket megcsináltam és a fájások nem szűntek, de nem is voltak nagyon elviselhetetlenek. Estére intenzívebbek lettek, lementünk sétálni és az már elég nehezen ment, itt már minden fájásnál csináltam a tanult légzéstechnikát és megálltam séta közben ringatózni. Mivel itt már gyanús volt, hogy ezek nem csak jóslófájások, így úgy döntöttünk, hogy bemegyünk a kórházba, főleg, hogy mondták, hogy emiatt a kérdéses CTG gond miatt ne sokat vajúdjak otthon. Pénteken 23:30-kor megvizsgáltak és már bő kétujjnyi volt a méhszáj. Ezen meglepődtem, mert tényleg teljesen viselhető volt a fájdalom, mindig csináltam közben a légzőgyakorlatokat és még a vizsgáltra várás közben is ott ringatóztam a kórház folyosóján.

Úgyhogy egyből szülőszobára is kerültünk, ahol nagyon támogatóak és modern szemléletűek voltak. Volt meleg zuhany, fittball, kaptunk masszázsolajat, mutattak egy masszázst, amit ki is próbáltunk, végig le volt némítva a CTG és félhomály volt. Nagyon örültem, hogy ilyen támogatóak és modern szemléletűek. Végig csináltam a légzőgyakorlatokat, hallgattam a megerősítő mondatokat és néztem az előre lementett videót a nyíló virágokról. Amikor ezt meglátta a szülésznő, behozott nekünk egy kártyacsomagot, amiből választhattam két megerősítő kártyát és az végig ott volt velem a szülés alatt. Az egyiken az állt, hogy „Az összehúzódások olyan erősek, amilyen erős én vagyok.”

Gondolkoztam az epidurális érzéstelenítésen, de végül semmilyen fájdalomcsillapítót sem kértem. Szükség volt egy kevés oxitocinra, mert a zuhany alatt leálltak a fájások, ill. később burkot is repesztettek. Utána mér tényleg intenzívebb lett a fájdalom, de tudtam alkalmazni a légzést végig és ez sokat segített. Ahogy haladt előre a szülés, sokszor vissza kellett tartani a baba fejét, mert ahogy lejjebb ereszkedett, elromlott a CTG-je.

Végül is eljutottunk az eltűnt méhszájig és már kezdtem érezni kis tolófájásokat. A kitoláshoz is engedtek pozíciót választani, úgyhogy térdelő helyzetben voltam. És ekkor sajnos nagyon elromlott a babánk CTG-je, folyamatosan alacsony volt a szívfrekvenciája, úgyhogy behívták az ügyeletvezetőt, és úgy döntöttek, hogy sürgősségi császármetszésre van szükség. Azért akkor nagyon féltem, mert láttam én is a monitoron a számokat, ill. hogy mindenki elkezdett nagyon sietni, hogy menjünk a műtőbe. Itt is próbáltam a körülményekhez képest nyugodt maradni. Utána meg is dicsértek, hogy nagyon fegyelmezett voltam. Szerencsére spinális érzéstelenítést kaptam, a műtét után mondta az aneszteziológus, hogy ő sürgősségi császárnál jobban szereti az altatást, de a nőgyógyászok lebeszélték most róla. Én örültem, hogy ébren lehettem és tényleg pár perc alatt, szombaton 03:56-kor kiemelték a kislányunkat. Egyből felsírt, meg is mutatták nekem, és ahogy odatartották az arcomhoz, adott nekem egy puszit 🙂 A férjem elvághatta a köldökzsinórt, és aztán vele volt bőr-bőr kontaktus, amíg engem összevarrtak. Utána pedig hármasban tölthettük az aranyórát. A CTG eltérés oka az volt, hogy a nyakára volt tekeredve a köldökzsinór és rövid is volt.

Nekem tényleg nagyon sokat adott a tanfolyam, enélkül biztos nem tudtam volna ilyen nyugodtan és felkészülten végigcsinálni! Sokat segített abban, hogy nem ért váratlanul a vajúdás során érzett fájdalom, tudtam, hogy mire számíthatok és a tudatos felkészülésnek és a gyakorlatoknak hála, teljesen viselhetőnek éreztem a szülést.A vajúdás és a szülés számomra a sürgősségi császármetszés ellenére nagyon pozitív élmény volt, azóta is nagyon szívesen gondolok vissza arra a napra és csak azt sajnálom, hogy nem tudom időnként újraélni. 🙂