Szüléstörténet 28, Bütler Éva , 2013. január

Nagyon sokat köszönhetünk neked és a hypnobirthingnek, de kezdjük az elejétöl.

Anya este 11 körül érzte elöször a hullámokat és a nyákdugó is távozott.
Még lefeküdtünk aludni, igaz hajnalban már sürübben jöttek, de apának csak reggel szólt hogy induljunk a kórházba.

Szerintem a tréningnek is köszönhetö, hogy nem kapkodtunk, nyugodtan érkeztünk reggel 7 órakkor a szülöszobára.

Kötelezö vizsgálatokat gyorsan elvégezték és a szülésznö is elolvasta a szülési tervünket és azt mondta egyáltalán nem rugaszkodtunk el a valóságtól 🙂

Anyának berendeztem a szobát, feltettem egy kis zenét és együtt lélegeztünk hullámokkor – számolás neki nem jött be, biztos utálja a hangom. 🙂
Kb. két ujjnyi tágulással érkeztünk, néha ellenörizték a szívhangot és mozgást.

Az elején a szülöszékben heverésztünk, aztán kipróbáltuk az ágyat, de az oldalt fekvés anyának nem volt jó, aztán kikötöttünk a labdán, ami végül a legjobbnak bizonyult.
Néha sétáltunk majd a szülészorvos is kérte, hogy próbáljunk még sétálni, ha tudunk.
És itt értünk el a problémához.

Az orvosunk azért kérte, hogy járkáljunk, mert kis manónk nagyon magasan volt.
Már anya is érezte, hogy probléma lehet. Gyakran kiesett a relaxálásból és érezte, hogy megindult a kitolási szakasz, de baba még mindig magasan volt és a tágulás se volt elegendö.

Orvosunk mondta, hogy a köldökzsinórral lehet probléma és nagyon ajánlja a császármetszést, mert ennyi idö után se indult lefelé.
Ekkor már délután 4 óra volt. Beleegyeztünk a beavatkozásba, mert nem látszódott semmi jele annak, hogy a születési pozícióba kerül a baba, hacsak nem a köldökön át akar kijönni.

Természetesen szükség volt a mütétre, mert manónk nyakán négyszer volt körbetekeredve a köldökzsinór.
Semmi bajt nem okozott azon kívül hogy nem sikerült a természtes szülés és új kórházi rekordot állítottunk fel a négy hurokkal 🙂

Végül 17:30-kor született meg Olivér. 3,9 kg és 58 cm-rel.

És nem füllentek, anyának elsö mondatai között volt, hogy nagyon örül, hogy elvégeztük a tréninget, mert egyszer se pánikolt és végig józan maradt.
Nekem is nagyon sokat segített, mert mindig tudtam épp mit tegyek, hogyan tudom segíteni anyát.

Még egyszer nagyon nagyon köszönjük és a következönél is biztos felkeresünk 🙂