Szüléstörténet 66, Szilágyi Eszter

Nagy örömmel értesitünk, hogy megszületett kisfiunk, Hugó! 🙂 a vajúdás és a szülés is a vártnál sokkal könnyebb és szebb élmény volt számomra, amiben úgy érzem az Örömteli szülés tanfolyamnak nagy szerepe volt, ezért szeretném megosztani a történetünket:

Először szombat hajnalban éreztem jósló fájásokat, szinte észrevehetetlenek voltak és 1-2 órán belül el is múltak. Este 6 óra körül megint jelentkeztek, gondoltam sétálok egyet, ha jósló fájások úgyis elmúlnak egy kis mozgástól. Séta közben hallgattam a megerősitő mondatokat szüléshez, ez elég jól megnyugtatott. Fél óra után az összehúzódások még mindig jöttek, igy hazamentem és beálltam a zuhany alá, bizva a melegviz jótékony hatásában. Már a tanfolyam előtt is sejtettem, hogy a meditálás nem lesz nekem való ebben a helyzetben, ennek ellenére próbáltam kamatoztatni minél több nálad felszedett új tudást. Figyeltem a helyes légzésre, a vizualizációra és arra, hogy mindvégig nyugodt maradjak és elfogadjam, innen bizony nincs visszaút, elkezdünk szülni. Rendszeres, öt-hat percenkénti összehúzódásaim voltak, inkább kellemetlennek mondanám, mint fájdalmasnak.

A szülésznömmel óránként egyeztettem telefonon, kicsit bizonytalanok voltunk hol is tarthatok, mert nem nagyon hallotta a szenvedést a hangomban. Megbeszéltük, hogy éjfélkor menjünk be a kórházba, mert lehet, hogy csak jól birom a fájdalmat. Lehajtottam még egy nagy adag málnalevél teát (a 37. héttől minden nap ittam egy csészévell) és útra keltünk. Nagy meglepetésünkre az első vizsgálatkor már 5 centiméterre ki voltam tágulva. Folytattam a vajúdást a zuhany alatt majd kádban – az összehúzódások erősödtek, de kibirható volt. A kádból kiszálltam egy gyors vizsgálatra, de már nem is mentem vissza, kezdődtek a toló fájások. Az már nem csak kellemetlen volt… Ekkorra már kicsit ki is merültem, de erőt adott, hogy mindjárt túl vagyunk az egészen. Kb fél órával később, teljes gátvédelemben megszületett a kisfiunk, makk egészségesen, 10/10 apgar értékkel. A finishben a burokrepesztést és egy fájdalomcsillapitó kúpot leszámitva nem történt külső beavatkozás illetve érzéstelenités.

Egész eddigi életemben féltem a tűtől, a vértől és a fájdalomtól, igy a szülés nagy próbatétel volt számomra, de tudatos készüléssel és megfelelő szakmai támogatással olyan élményben lehetett részem, amiről álmodni se mertem.

Köszönettel tartozom Csermely Gyula doktor úrnak és Hegyvári Enikő szülésznőnek, hogy profi módon segitettek és támogattak kisbabánk természetes születésében. Emellett hatalmas hála illeti a férjemet, aki mellettem volt és kérés nélkül segitett már a kezdetektől mindenben. És végül de nem utolsósorban köszönöm neked, hogy ehhez az élményhez hozzásegítettél! Azt hiszem én vagyok az élő bizonyiték, hogy a szkeptikusabbaknak is van remény 🙂 (nagyon köszönjük a fotót @kornbeatrixphoto )