Szüléstörténet 179, Liza baba

Először is szeretném megköszönni, amit a tanfolyam által tanulhattam meg Tőled.

Azt a nyugalmat, amit a Lényed áraszt, már amiatt megérte részt venni az Örömteli szülés tanfolyamon. Minden nap gyakoroltam a szivárvány meditációt, és mindig fürdés közben hallgattam a megerősítéseket.

Lányom 2022.01.14-én született 17:06 kor természetes úton.

Kérlek hadd meséljem el Neked ezt a csodálatos pénteki napot.

Reggel vagyis hajnalban úgy fél 6 körül arra ébredtem, hogy picit görcsölgetek, mondom biztos jönnek a jósló fájások hát jólvan. Mire felkeltem, éreztem, hogy nem múlnak a görcsök, de nem voltak vészesek.

Utána még férjemmel kutyát sétáltattunk, szemetet kivittük, bár már akkor többször meg kellett állnom. Mondtam is a férjemnek, hogy ne menjen dolgozni, nem vagyok igazán jól. Délben még a barátnőmmel beszéltem, mondtam hogy ebből szerintem hétvégén szülés lesz 🙂 Utána már kezdett egyre erősebb fájdalom jönni. Felhívtam a kórházat (kint élünk Németországban, itt egy kicsit másképp működik minden) mondtam hogy milyen összehúzódásaim vannak, erre a szülésznő mondta, hogy menjek be bár nem hiszi, hogy ez már valami, mert simán tudtam beszélni fájások közben stb.

Beértünk 15:30 körül a kórházba, megvizsgált, és mondta hogy már 5 centire ki vagyok tágulva, készíti a szülőszobát.10 perc se telt el, jelezte hogy menjek vele, mire beértünk szóltam neki, hogy itt valami nem oké, azt érzem hogy kakilnom kell, és tudtam hogy az már mást jelent. Gyorsan megvizsgált újból, és jelezte hogy teljesen ki vagyok tágulva, ha jön a fájás, akkor nyomjak. Gondoltam hoppá, lemaradtam egy részről, hisz úgy kezdődik egy szülés, hogy még órák hosszat vajúdik az ember lánya. Aztán rájöttem, hogy ez nálam már megtörtént, de annyira nyugodt maradtam és ki tudtam zárni a fájdalmat, hogy észre sem vettem, hogy ez már vajúdás volt. Aztán másfél óra múlva megszületett a kislányom. Ez a másfél óra sem volt a legfájdalmasabb, meg is lepődtem, hogy én ennél sokkal rosszabbra számítottam. Lehet ez csak pusztán szerencse vagy nekem nagy volt a fájdalomküszöböm, de az biztos hogy nem pánikoltam be, a feladatra koncentráltam, és jó emlékkel távoztam.

Mindenkinek csak azt ajánlom, hogy az apuka ne hagyja ki a szülést, teljesen megváltoztatja a kicsihez és az anyához való hozzáállását.

Réka, az, hogy összeszedett voltam, és ura voltam a helyzetnek, Neked is köszönhető, hogy segítettél tisztán látni, milyen csodás dolog egy gyerek születése, és semmiképpen sem kell megijedni tőle. Ha a fej tiszta, akkor minden megy úgy ahogy mennie kell 🙂

 

Legyen szép napod, és kérlek add át minél több várandós kismamának a nyugodtságodat, szeretetedet és szakértelmedet!