Szüléstörténet 26, Lódi Krisztina , 2013. január

Hat hónapos kismamaként kezdtem el a hipnoszülés kurzusra járni. Őszintén szólva, korábban annyira féltem a szüléstől, hogy nem is mertem a napra gondolni, amikor majd megszületik a kisbabám.
A tanfolyamon Rékától megtanultam lassan elengedni a félelmeimet és más szemszögből tekinteni a szülésre. Elkezdtem hinni, hogy a szülés lehet szép is, minden csak rajtam múlik.
A kurzus után is rendszeresen gyakoroltam a technikákat. A szülésem közeledtével már szent meggyőződéssel hittem, hogy a szülésem gyönyörű élmény lesz, és egyáltalán nincs mitől félnem. A ’nagy nap’ előtti napon kiderült, hogy bármennyire is vártam és szerettem volna, kisfiamat nem hozhatom természetes úton világra. Hirtelen úgy éreztem, hogy a szorgalmas gyakorlással megszerzett magabiztosságom, mély meggyőződésem és elképzeléseim a ’gyönyörű’ szülésemről kártyavárként omlottak össze, és a tanfolyamon tanultak egy szempillantás alatt a semmibe vesztek. Nagyon elkeseredtem, és megijedtem. Pár órával később a hirtelen sokk után elkezdtem keresgélni a Rékától tanultak között, a légzéstechnikától kezdve a megerősítő gyakorlatokig, ’felkészülök minden váratlan eseményre, minden félelmet félreteszek, és boldogan készülök gyermekem születésére, boldog vagyok, hogy gyermekemet hamarosan magamhoz ölelhetem……’. A tanultaknak köszönhetően a hirtelen fordulat után is sikerült gyorsan magamra találni.
Bár kisfiam orvosi beavatkozással született, Rékának köszönhetően várandóságom hónapjai csodálatosan teltek, kellemes izgalommal, félelem nélkül vártam kisbabám érkezését, és még (ahogy Réka emlegette mindig) váratlan eseményt is könnyebben vettem, és sikerült gyorsan túllépnem rajta.
Nagyon örülök, hogy részt vettem a tanfolyamon és időben elkezdtem!