Szüléstörténet 54, Czinki Éva

2016.12.28-àn viharos gyorsasàggal megszületett dràga kis tündèrkénk, Magyari Sophia, 3900gr és 54cm-el.

Azon a napon hajnali fél 5-kor tàvozott a nyákdugó, amit örömmel nyugtàztam, majd 5 óràtol kezdetét vette a vajúdàs, ami óràról óràra sietve nyitotta a méhszàjam. Örültem, mert eszembe jutott, hogy ez a folyamat lassan a kis angyal születését hozza, de egyúttal persze elég rendesen fâjt is, amit persze nehéz volt elviselni, de a szavaid a fülemben csengettek, hogy mély levegő az alhasba, test ellazít, csináltam a relaxációt, ahogy gyakoroltam és sikerült túllendülni a nehezebb pontokon.

Reggel 8-ra érkeztünk a kórházba 3cm-re màr nyitva volt a méhszáj, majd fél 12-re 5cm-re, fél 1-re eltűnt a mèhszâj. Közben vettem egy melegfürdőt, ami nagyon jólesett, de ennek ellenére nem éreztem, hogy túl sokàig bent kellene maradnom a vízben. Aztàn megindult a szüles, burkot repesztettek, és lassan útjàra indult Sophia. 14:56-ra sikerült vilàgra jönnie. Csodàsan dolgozott ő is hogy megszülethessen. Néha elfelejtettem lélegezni, de azért a férjem, aki szinten bent volt az eseményen segített mindig. Hozzà kell tennem fàjdalomcsillapítás nélkül sikerült megszülni a te érdemednek is gondolom. Ràm tették a kicsit, 1oràn keresztül a mellkasomon hagytâk, ezutàn vâgta el a boldog apuka a köldökzsinort.

Csodàlatosan éltem meg a szülèst, használni tudtuk a megtanult technikákat attól függetlenül, hogy online vettem részt a tanfolyamon, mert külföldön élünk. Aznap már táplálni is tudtam a kis angyalkàt.

Köszönök szépen mindent, sok sikert és a lehető legjobbakat kivànom neked a csalàd nevében is!