Szüléstörténet 71, Gábriel Edit

Augusztus 20-án reggel 7:07kor megérkezett kislányunk, Varga-Gábriel Adél. Sajnos a végén császármetszést alkalmaztak a leeső szívhang miatt, de sikerült vajúdnom és igyekeztem az általad tanultakat alkalmazni.

Adél augusztus 9-re volt kiírva, de szerencsére a kórház nem sietettet túlságosan, 21-ét írtak elő indításra, de nem kellett megvárjuk. A fájások szombat reggel kezdődtek, de akkor még igazán rendszertelenek voltak. Este miután letettük Sárit aludni viszont nagyon gyorsan jöttek a 10, majd a 6 perces fájások. Végül 5 percesekkel elindultunk éjszaka a kórházba. Adél nagyon ügyesen ment egyre lejjebb és lejjebb, én pedig alkalmaztam a lélegzést és igyekeztem laza lenni. Zoli is nagyon sokat segített, mert figyelte, hogy mikor jönnek a hullámok és mindig szólt hozzám, ami nagyon sokat segített a koncentrálásban. Sajnos reggelre már én is elfáradtam és a tágulás is megállt, a burokrepesztés sem segített, és még a szívhang sem volt mindig rendben, ezért a császárt javasolták.

A kisasszonykánk 4100 grammal és 56 centivel látta meg a napvilágot. Nagyon ügyesen szopizik, nyugodt, jó baba.

Szeretném megköszönni a tőled tanultakat, mert nem csak én, de Zoli is tudta alkalmazni.

Remélem a következő babánál sikerül természetesen szülni és ismét tudom hasznosítani a tudásom.