Szüléstörténet 183, Barnus baba

Várandósságom hónapjai alatt próbáltam a lehető legtudatosabban készülni a szülésre. Orvosként nagyon fontos volt, hogy élettanilag is megalapozott, hiteles információhoz jussak, ezért választottam az Örömteli szülés  tanfolyamot. Ezen kívül sokat olvastam, relaxáltam, meditáltam, jógáztam. Az Örömteli szülés tanfolyamnak hála magabiztosan vártam a nagy eseményt, úgy éreztem mind tudományos, mind gyakorlati szempontból remekül felkészített életem nagy beavatására.
És egyszercsak pufff… semmi nem úgy történt, ahogy elképzeltem. A 38. hét 3. napján, vasárnap reggel elfolyt  a magzatvíz. Férjemet felébresztettem és szép nyugodtan készülődtünk, ahogy terveztük, semmi kapkodás, csak jóleső izgatottság. A szülőszobán megvizsgáltak és a férjemet azonnal haza is küldték, mondván: “ma ebből nem lesz gyerek” -(megjegyzem lett) és na “ő sem lesz 3 kg felett (de lett: 3040g).

Read more

Szüléstörténet 182, Emily baba

A mi kislányunk, Emily születese nem teljesen úgy zajlott ahogy elképzeltük. Decemberben egy csütörtöki napon délben indultak be a fájások és éjfélig otthon meditáltam, befelé figyeltem, a párom masszírozott, ettem és örültem neki hogy nemsokára találkozni fogunk a Kislányunkkal. Éjszaka bementünk a kórházba ahol a szuloszobaban vajúdtam tovább. A következő 5 óra alatt folyamatosan, szűnni nem akaró fájásaim voltam, pihenés nélkül, de a meditacio es a tanult legzestechnikak nagyon sokat segítettek. Reggel kértem epiduralis érzéstelenítést, mert addigra már semmi nem enyhítette a fájdalmat. Eltelt az egész nap, már teljesen nyitva volt a méhszáj es készen állt a testem, hogy megszülessen Emily, ami sajnos nem történt meg. Itt fontos elmondani hogy a szülés Svájcban történt, ahol a szülésznőnek ugyanannyi szava van, mint az orvosnak és a szülésznő nálam ragaszkodott a természetes szüléshez, holott, mint kiderult Emily hátulsó koponyatartásban feküdt es hiaba vajúdtam mar 30 órája, Emily még mindig túl magasan helyezkedett el, így az orvos már ekkor császármetszest javasolt. Mivel a szülésznő úgy ítélte meg, hogy nagyon jól bírom a vajudast (köszönöm Reka, hogy felkeszitettel), ezért a következő 4 órában folyamatosan tolnom kellett, annak reményében, hogy Emily feje leereszkedik es meg fogom tudni szülni természetes úton. Mivel ez nem történt meg (mint utólag kiderült, el volt akadva Emily), az én erőm pedig teljesen elfogyott, így 36 ora vajudas utan csaszarmetszessel született meg a Kislányunk.

Rékához jártam az Örömteli szülés tanfolyamra es a meditaciokon is többször részt vettem. Az, amit a tanfolyamon tanultam segített végig ezen a rögös úton es szeretettel emlékszem vissza azokra az orákra a vajudas soran, amikor együtt lélegeztünk a parommal es ö masszírozott, hogy enyhitse a fajdalmat. Vegtelenul halas vagyok Rekanak, hogy egy fontos szereppel ruházta fel a férjem, igy ö lett a támogatom es nem csak egy külső szemlélő a szülés alatt. Az utolso honapokban folyamatosan hallgattam a szivarvany meditaciot, illetve a megerősítéseket szüléshez es ezt most se csinálnám másképp. Nagyon sok erőt adott a felkészülés a hosszú úton. Köszönöm Réka!”

Szüléstörténet 181, Bóbita baba

Óriási belelazulással, virágnyitogatással, otthon, természetes úton, hullámok közt alvással, vasárnap hajnalban kidugta a fejét a kis kincs!

39.hét. Csütörtökön este még hajat mostam egy kád fürdőben, mert valami halvány hang azt súgta, hogy erre lehet, nem lesz alkalmam egy darabig.
Pénteken hajnalban 4-5 óra után olyan 20 percenként iszonyatos görcsök, reggel 8-tól már 10 percenként. Felhívtam a bábámat, hogy tudjon róla, bármi is ez. Ráadásul pont aznap kellett volna heti Nst-re mennem a háttér kórházba, de így semmi kedvem nem volt az utcára se lemenni. A védőnő is felhívott, hogy hogy vagyok, mert front van.
Egy hatalmas levest még megfőztem délután, sok-sok zöldséggel, hogy ha pár napig majd igazán nem lesz rá lehetőségem, akkor legyen mit a búránkba tolni. De ilyen lassan nem főztem még azelőtt. Próbáltam elterelni a figyelmemet, ahogy a bábám javasolta, és direkt nem baba-gyerek témájú podcastot hallgatni, ám kifogtam egy olyat, amiben Nagy Ervin arról mesél, hogy a kislánya hogyan is változtatta meg a személyiségét mint férfinak. Természetesen könnyezve hallgattam főzés közben. A székletem egyre gyakoribb lett. Estére a fájások erősebbek lettek, de köztük óriási boldogságot éreztem, mert arra gondoltam, hogy hamarosan találkozunk a kis kinccsel. Épp, ahogyan a meditációban elhangzik.
Read more

Szüléstörténet 180, Roland baba

Szeretnem megkoszonni a segitsegedet-munkadat, amellyel hozzajarultal ahhoz, hogy szep szulestortenetunk legyen.
Elso gyermekemet vartam es fogalmam sem volt rola, hogy hogyan “kell” szulni, csak annyit tudtam, hogy nagyon faj es tul kell esni rajta. Legalabbis masok ilyen tapasztalatokat osztottak meg velem.
Mindamellett a sorozatos kerdest is megkaptam: “Nem felsz?!”
Igy nekivagni a szulesnek nem tul megnyugtato, de szerencsere nem akartam ennyiben hagyni a dolgot. Egy regi baratnom megosztott velem egy remek konyvet, amit Toled is megkaptunk. Ez volt az elso lepes. Elolvasva minden sokkal tisztabb lett. Nem kell, hogy rossz legyen, nem kell, hogy feljek, hiszen a szules egy termeszetes folyamat.
Az elmelet megvolt, mar csak a gyakorlat hianyzott.
Ekkor talaltalak meg Teged es az Oromteli szulest.
Jelentkeztem a tanfolyamra es nagyon jol tettem. A parom es en is orommel vegeztuk el. Magabiztossagot adott minden, amit hallottunk, tanultunk.

Read more

Szüléstörténet 179, Liza baba

Először is szeretném megköszönni, amit a tanfolyam által tanulhattam meg Tőled.

Azt a nyugalmat, amit a Lényed áraszt, már amiatt megérte részt venni az Örömteli szülés tanfolyamon. Minden nap gyakoroltam a szivárvány meditációt, és mindig fürdés közben hallgattam a megerősítéseket.

Lányom 2022.01.14-én született 17:06 kor természetes úton.

Kérlek hadd meséljem el Neked ezt a csodálatos pénteki napot.

Reggel vagyis hajnalban úgy fél 6 körül arra ébredtem, hogy picit görcsölgetek, mondom biztos jönnek a jósló fájások hát jólvan. Mire felkeltem, éreztem, hogy nem múlnak a görcsök, de nem voltak vészesek.

Utána még férjemmel kutyát sétáltattunk, szemetet kivittük, bár már akkor többször meg kellett állnom. Mondtam is a férjemnek, hogy ne menjen dolgozni, nem vagyok igazán jól. Délben még a barátnőmmel beszéltem, mondtam hogy ebből szerintem hétvégén szülés lesz 🙂 Utána már kezdett egyre erősebb fájdalom jönni. Felhívtam a kórházat (kint élünk Németországban, itt egy kicsit másképp működik minden) mondtam hogy milyen összehúzódásaim vannak, erre a szülésznő mondta, hogy menjek be bár nem hiszi, hogy ez már valami, mert simán tudtam beszélni fájások közben stb. Read more

Szüléstörténet 178, Ákos baba

Lassan 2 hónapja született meg Ákos, és végre írok Neked Rólunk.
Online voltunk az Örömteli szülés tanfolyamodon, ami már akkor éreztem, nagyon sokat ad, mindhármunknak. Azután is rendszeresen gyakoroltam az ott tanultakat, sokat relaxáltam.

Itthon elfolyt a magzatvíz, ( a pozitiv strepto miatt be is hivott a dokim, hogy kapjak antibiotikumot) a kórházba még nem voltak rendszeres összehúzódások. A ballont elutasítottam, kértem hármasban időt. Bekapcsoltam a meditációd, a megerősítő hanganyagot, az ment végig a fülembe. 1.5 óra múlva rendszeres összehúzódások, 4 cm méhszáj, így onnan hagytak, hogy folytassuk ahogy szeretnénk. Olajokkal, homeopátiával, végig a fülemben mentél, és nagyon jól haladtunk. A szemem ki sem nyitottam, a férjem vezetett, ha sétáltam, pisiltem, és igazából csak magunkra figyeltem. A testem fájdalmait nem éreztem. Kizárólag akkor, amikor vizsgáltak, az mindig picit “visszarántott” a valóságba, de azonnal ahogy újra megkaptam a fülest, segítettél, ahogy mondod, csak Rád figyeltem, a hangodra. Nagyon szépen haladt a szülés, hatalmas erőt éreztem magamban, szuper volt megélni minden mélységet, magasságot. Férjem támogató keze, jelenléte sokat segített. Abszolút nem éreztem, hogy fájdalmam lenne, csak azt éreztem, ahogy halad a babám, dolgozik a testem. Volt egy másodlagos magzatburok, amit megrepesztettek. Ezután kicsit felgyorsult a folyamat, de maradtam teljes meditációban.
Read more

Szüléstörténet 177, Vanda baba

Megérkezett hozzánk második kislányunk Vanda. Ez a szülésem most teljesen más élmény volt, mint az első, az élet ugyanis szinte mindenben felülírta a terveinket.

Az első alkalommal is részt vettünk az Örömteli szülés tanfolyamon és egy csodaszép, meghitt, gyertyafényes szülésem volt támogató fogadott orvos és szülésznő párossal és a férjemmel.

Most azonban a férjem az utolsó pillanatban elkapta a covidot, ìgy végül egy másik városban, másik kórházban szültem egyedül, idegen környezetben és orvossal. Ennek ellenére különleges és szép emlékként maradt meg a szülésem, amiért nagyon hálás vagyok. Most nem volt gyertyafényes meghittség, mint az elsőnél, cserébe rendkívül gyors és könnyű szülés volt. Mindvégig teljesen nyugodt és magabiztos maradtam.

Nagyon gyorsan történt minden. A nagylányom szokásos esti altatása kicsit elcsúszott időben, mert későn értünk le a nagyszülőkhöz, így csak fél 11-kor aludt el. Az altatása közben kezdtem el érezni először a fájásokat, az elsőt olyan 3/4 10 környékén. Egyből elkezdtem a lassú légzést és a vizualizációt. Mire fél 11-kor felkeltem mellőle már rendszeres 5 perces fájásaim voltak, de nem mondanám különösebben fájdalmasnak. Lezuhanyoztam és indultunk a kórházba. Ott előírás szerint csináltak előbb egy covid gyorstesztet, aminek az eredményét még fél 12-kor a szülőszoba előtt vártam. Mire végre bemehettem és először megvizsgáltak már 4 ujjnyira volt nyitva a méhszájam. Gyorsan átmentünk a szülőszobára, ahol egy burokrepesztés után – az első fájástól számítva kevesebb, mint 2,5 óra múlva – 0:10 perckor megszületett második csodababám, Vanda.  A mellkasomra tették és együtt töltöttük az aranyórát, ahol már ügyesen szopizott is.

Rendkívül hálás vagyok az Örömteli szülés tanfolyam szemléletéért, mert a körülmények ellenére is sikerült végig nyugodt és magabiztos maradnom, segítettem magam és ezáltal egy szép, gyors, könnyű és nem túl fájdalmas szülést, születést élhettünk át.

 

Szüléstörténet 176, Botond baba

Megszületett kisfiunk Botond, 17:59-kor, 5 nappal a kiírt dátum után: 3900 gramm és 55 cm tömör gyönyör!

A szülésről…

Már 42 órával korábban elindultak a hullámok és bár még nem voltak rendszeresek, nem sokat aludtam előző hajnalban. Aznap esedékes volt a CTG is, de még zárt volt a méhszáj, így hazaküldtek. Délután 18 óra körül elkezdtek rendszereződni a fájások, de még ritkák voltak ahhoz, hogy bemenjünk a kórházba, így otthon vajúdtunk a párommal. Csináltam a meditációt, hallgattam a megerősítéseket, vettem forró fürdőket, sétálgattunk, táncolgattunk, a párom masszírozta a derekam… nagyon meghitt volt az egész!

Persze semmit nem aludtunk. Végül reggel 9re bementünk a klinikára, és 2 centis méhszájnyílással a szülőszobára vittek egyből. Szépen berendezkedtünk: fények, illatok, meg minden, ami segített jobban ellazulni! Read more

Szüléstörténet 175, Vince baba

Mindenekelőtt őszintén szeretném megköszönni a sok-sok hasznos és hasznosítható (!) információt, amelyeket megosztottál velem/velünk az Örömteli szülés tanfolyamon. Sokat gyakoroltam, tudatosan készültem a szülésre. A nagy napon számos helyzetben voltál támaszom, olykor észrevétlenül, utólag felismert módon.

Kisfiam, Vince születésének napja egészen pontosan 36 hetes 1 napos korában volt, amikor úgy döntött, hogy vágjunk bele. A szülésem eléggé atipikusnak mondható (pláne első gyerekkel), mert egy szempillantás alatt történt, így mintha kimaradt volna belőle néhány óra.

Szülésem egyedül töltött vasárnapi napom reggelén, 9:00 órakor kezdődött (a nyákdugó távozásával, ami természetesen ott és akkor nem volt ilyen egyértelmű). Read more

Szüléstörténet 174, Iván baba

Vasárnap hajnalban megszületett kisfiúnk, Iván! 🙂

Szeretném megköszönni a tanfolyamon tanultakat: nekem nagyon sokat segítettek az elsajátított légzés technikák, a vizualizáció és az általad küldött szülést megerősítő mondatok.

Mivel a magzatvíz folyt el, és nem tudtuk tovább húzni otthon az időt, fájások nélkül és zárt méhszájjal érkeztem a kórházba hetekkel a babánk várt születési ideje előtt. Bekerültem a gyermekágyas osztályra. Ott megragadtam az alkalmat, hogy elcsendesedjek, elengedjem minden félelmem és csak a szülésre koncentráljak. Beindultak a fájások, és a technikáknak köszönhetően nagyon gyorsan sikerült kinyílnia a méhszájamnak és a szülőszobára már a tolófájásokkal kerültem. Apának éppen hogy sikerült megérkeznie az utolsó percekre 🙂 így a 37+4 héten, pár óra alatt, teljesen beavatkozás és sérülésmentesen természetes úton megszületett Iván 3880 grammal es 55 cm-rel.

Még egyszer köszönöm az Örömteli szülés tanfolyamon tanultakat, mert így jó élményekkel tudtunk távozni a kórházból.