Szüléstörténet 164, Janka baba

Örömmel írok Neked, hogy megérkezett hozzánk kicsi lányunk, Janka. 6 és fél óra alatt, beavatkozások nélkül, gátvédelemben, hófehér magzatmázban, a világra kíváncsian, éberen, nyitott szemmel sírás nélkül született. Azóta is nyugodt, békés, mosolygós baba. Igazi kincset kaptunk. 🙂
A várandósság 7. hónapjában vettem részt az Örömteli szülés tanfolyamon, attól kezdve mindennap hallgattam a szivárvány-meditációt és a megerősítő állításokat többször is. Ezzel párhuzamosan Kriston-tréningen is részt vettem. A két módszer együttesen biztosította azt, hogy mind testben, mind lélekben teljesen felkészülve várhassam kislányom születését. Read more

Szüléstörténet 163, Balázs baba

Az Örömteli szülés tanfolyamot a férjem ajánlotta a figyelmembe, aminek a filozófiája rögtön megfogott, tudtam, hogy ez az, amire szükségem van. Az egész szülés témától ugyanis fényévekre álltam, tele félelmekkel, tévhitekkel, tájékozatlansággal. A tanfolyam olyannyira felkészített mentálisan, amellett, hogy a szülést támogató technikák széles tárházát sajátíthattam el, hogy nyugalommal és magabiztosan indulhattam el az anyává válás útján.

Ezért hálával és szeretettel gondolok Kuharcsik Rékára, a tanfolyam vezetőjére, akinek professzionális felkészültsége mellett magával ragadó személyisége és lelkesedése az, ami miatt örömmel ajánlom minden kismamának!

Balázs, 2019. július 29. 15:55

Balázs épp aznap született, amikorra ki voltam írva. A magzatvíz már előző nap 16 órakor elkezdett szivárogni, így kezdődött. Tudattam a nőgyógyászommal, akinek kérésére 18 óra körül bementünk a kórházba, onnan már nem jöttem haza. Read more

Szüléstörténet 162, Eliza baba

Szeretnénk Veled megosztani az örömünket, április 17-én megérkezett a kislányunk, Eliza.

Februárban vettünk részt az Örömteli szülés tanfolyamon és azóta is minden nap gyakoroltam a szivárvány meditációt és a lufi fújós légzést is, a nyíló virág vizualizálásával, valamint sokat hallgattam a megerősítéseket is, ami szintén rengeteget segített.

Nagyon hálásak vagyunk, hogy a segítségeddel ilyen jól fel tudtunk készülni a szülésre. Nagyon sokat segített a tanfolyam és hogy sikerült olyan szülésznőt és orvost választani, akik teljes mértékben támogatták az elképzeléseinket. A szülésznőm Szamos Julianna és a doktornőm Dr. Demeter Ágota is fantasztikusak voltak. A Sote II-n szültem. Róluk is és a kórházról is csak jókat tudok mondani egyébként.

Szüléstörténetünk:

Hajnal 3kor kezdődtek az összehúzódások, nem ijedtem meg, emlékeztem a tanfolyamon megbeszéltekre, így megpróbáltam még visszaaludni. Fekve viszont nagyon nem volt kényelmes. Jöttem, mentem, próbáltam ülve pihengetni, zuhanyoztam, hajat mostam, reggeliztem, majd 8kor hívtam a szülésznőt, hogy mi a helyzet. Folyamatosan egyeztettünk és megbeszéltük, hogy a végsőkig otthon maradunk. Igyekeztem alkalmazni a megfelelő levegővételt, vizualizáltam a méhszáj tágulását, nyíltak a virágok. Próbáltam enni, inni, hogy legyen energiám, a férjemnek még hajnalban mondtam, hogy aludjon amíg tud, mert később nagy szükségem lesz rá .

Read more

Szüléstörténet 161, Olivér baba

Januárban vettünk részt az Örömteli szülés tanfolyamon. A meditációkat azóta is rendszeresen gyakoroltam, úgy készültem a szülésre.

Április 15-én megérkezett hozzánk szemünk fénye, Olivér 🙂
3710 grammal és 57 cm-el született, szép nagy hajas babaként, csatolok is fotókat róla, amik 1 naposan készültek.

A szüléstörténetem röviden:
április 11-ére voltam kiírva, ekkor már heti 2x figyelték a CTG-n a kisbabámat. Minden rendben volt, viszont a 12-ei ultrahangvizsgálaton kiderült, hogy nagyon fogy a magzatvizem és a köldökzsinórt sem látták rendesen; mindeközben a méhszájam teljesen zárva volt.
A következő két napban fájásaim lettek, de csak nagyon enyhék, a méhszájam továbbra is teljesen zárt maradt teljesen. Végül úgy döntöttünk az orvossal és a szülésznővel (akik egyébként mindketten nagyon a természetes szülés hívei), hogy legyen gyengéd császár; mert a fájásaim nemhogy erősödtek, hanem csak gyengültek folyamatosan. Mesterséges oxitocinnal pedig nem akartak szenvedtetni, mert azt mondták, ha ennyire zárt maradtam, akkor jó eséllyel csak több órás szenvedésnek tennének ki, mielőtt a műtőbe tolnának..
Read more

Szüléstörténet 160, Dóra baba

Örömmel értesítelek, hogy 06.05-én 16:25-kor megszületett kislányunk Dóra, 2950 g és 51cm, születése örömteli volt mind a baba mind az Anyuka számára.

Örömteli szülésünk története: 06.05-én 11-re mentünk ctg-re, ami jól indult, de aztán a baba bealudt és nem volt magzatmozgás. Ettem, ittam, semmi…feladtuk. Mikor felálltam a székből, éreztem, hogy valami kifolyt belem. Gyorsan wc-re szaladtam, szerintem nyákdugó távozott. Közben megérkezett az orvosom is, elmeséltem neki az eseményeket, majd megvizsgált. 2 ujjnyira nyitva, hurrá örülünk:))))
Aztán, hogy másztam le a székről, elfolyt a magzatvíz, ami sajnos nem volt tiszta, mekóniumos. Szerencsére a legjobb helyen voltunk, maradunk szülni. Orvos kiszaladt férjemhez, hogy értesítse a fejleményekről, majd beengedték hozzám, ahol én már a kórházi köpenyben vártam nagy izgalmakkal. Ekkor volt kb. 12 óra, én nagyon izgatott lettem, erre nem készültem fel, csak CTG-re jöttem:)))

Doki elmesélte a teendőket, tudta, hogy mindenféle fájdalomcsillapító, oxitocin nélkül szeretném végig csinálni és persze gátvédelemmel. Mivel a magzatvíz mekóniumos volt, gyorsan kellett összehúzódásokat generálnom, mondtam a dokinak, hogy hadd próbálkozzak, mielőtt oxitocinra kerülne a sor, megengedte. Sétáltam, labdáztam, szórakoztattam a szülésznőt, aktívan vizualizáltam, nyíltak a rózsabimbók. Szerencsére rendelkezem nagy adag öniróniával, próbáltam viccesre venni a helyzetet (az ember tényleg kiszolgáltatott helyzetbe kerül ilyenkor, amit el kell fogadnunk!!!). Szülésznő nagyon kedves volt, mindent elmesélt előre mi történik, bármit lehetett kérdezni, készségesen válaszolt.
Read more

Szüléstörténet 159, Csenge baba

Csenge születésének története 2014. július 16-án, szerdán hajnalban kezdődött: 2-kor arra ébredtem, hogy furcsa, ismeretlen érzéssel fáj a hasam, kimentem mosdóba, visszafeküdtem és elaludtam, de reggelig körülbelül két óránként felébredtem ugyanerre az érzésre. Csenge sokat mozgott, beszélgettem vele, akkor már sejtettem (de még nem mertem elhinni), hogy valami elindult, és hamarosan találkozunk. Megbeszéltem Vele, hogy minden úgy lesz, ahogy már  előre elterveztük, apával ketten várjuk majd amikor kibújik, és nem kell félnie, minden rendben lesz, nagyon vigyázunk majd rá, nagyon szeretjük már most is, várjuk már az érkezését. Azt is elmondtam neki újra (ahogy tettem azt az elmúlt hónapokban számtalanszor), hogy tudom nehéz egy ilyen pici babának kibújni, ilyen hosszú és nehéz utat megtenni az ismeretlenben, de mindenben segítek majd neki, nem lesz egyedül egy pillanatig sem!

Read more

Szüléstörténet 158, Izabella Róza baba

Mielőtt belekezdenék a szüléstörtébetbe fontosnak tartom megemlíteni, hogy a várandósságom 34. hetén kórházat és orvost váltottam. Így elkerültem egy valós indok nélküli rámerőltetett programcsászárt és azt, hogy bekerüljek a félelem alapú orvoslás örlőjébe.  Nagyon jól tettem, mert csodás természetes szülésélményem volt egy támogató csapattal.

Nagyon örülök, hogy nem engedtem a félelem alapú orvoslásnak és kiálltam azért, amit éreztem a lelkem mélyén. Mindenkit erre bíztatok, aki nem érzi magát 100%-osan biztonságban. Ehhez a szülésélményhez nekem kellett Réka, az Örömteli szülés tanfolyam, a mindennapi gyakorlások, vizualizáció és meditáció amelyek megerősítettek ebben. Read more

Szüléstörténet 157, Lilla baba

Amikor tudtam meditáltam volt, hogy egy nap többször is. 40. héten volt az utolsó vizsgálat bő egy ujjnyi. 40+4 napon már nagyon vártam a bulit, nem szerettem volna indított szülést, akkor éjszaka nem tudtam aludni, sokat meditáltam és folyamatosan arra gondoltam, hogy én készen állok és kislányom ha te is készen állsz, akkor vágjunk bele és találkozzunk. Reggel elment a dugó, de a 11 órási ctg nem mutatott semmit.

14:15-kor elfolyt a  magzatvíz, teljes nyugalomban elindultam fürdeni, hajat mosni és elkezdtünk ebédelni.

14:35-kor érkezett az első összehúzódás, de nagyon enyhének éreztem, inkább ilyen derékba nyilalásnak. Nem is vettem túl komolyan, de egyből rendezett, ritmusos 2,5 percesek voltak, ez kissé gyanús lett, de teljes nyugalomban nyugtáztam, hogy induljunk inkább a kórházba.

Read more

Szüléstörténet 156, Berni baba

Megszületett kislányunk, Bernadett. Ahogy ígértem, leírom az élményt.

Szombathelyen, a Markusovszky kórházban december 10-én született kislányunk, az ügyeletes orvos és szülésznő segítségével.

Aznapra beszéltem le a kislányoknak a születését, így reggel úgy köszöntem el az apukájától, hogy lehet hívni foglak, hogy menni kell. Úgy is lett

Reggel fél 8 körül kezdtem el érezni valamit, amiről sejtettem, hogy a szülibuli kezdete. Gyorsan megreggeliztem, hiszen tudtam, kelleni fog az energia, ki tudja meddig fog tartani az a nap. Reggeli után elmentem zuhanyozni, hogy megbizonyosodjak róla, nem csak vaklárma lesz. Kicsit összevissza, de olyan 15 percenként éreztem az összehúzódásokat. Hívtam a férjem, jöhet is haza a munkából, valószínűleg ma szülünk. Ez volt 9-kor.

Read more

Szüléstörténet 155, Soma baba

Szinte az utolsó pillanatban találtam meg Rékát, a várandósságom 8. hónapja végén. Reméltem, hogy segítségével sikerül megszabadulnom a kétségeimtől, és bátran indulhatok neki életem nagy kalandjának. Kitaláltuk, miként tudok a rövid idő alatt készülni a közelgő szülésemre. Minden nap gyakoroltam és hallgattam a pozitív megerősítéseket, ami nagyon ellazított, így jó hangulatban és várakozással teltek az utolsó hetek.
A szülés természetesen indult meg.14 órás vajúdás követte, melyből az első 10 óra örömteli volt és alig fájdalmas. A magzatburok viszont nem repedt meg és a fájásgyengeség miatt nem indult be a rendes összehúzódás, ezért a burokrepesztés mellett döntöttünk. Utána egyből beindult az intenzív folyamat, Sajnos a baba feje viszont nem tudott a medencén áthaladni, túl nagy volt és nem csúcsosodott. Mivel azt mondták, biztosan nem fog átférni és én is az ájulásig kimerültem, elfogadtam a császárt.
Minden a beleegyezésemmel történt. Elfogadtam, sőt életmentőnek éreztem a műtétet.

Read more