Szüléstörténet 202, Alfréd baba

2022.06.29-én szerdán reggel éreztem egy összehúzódást, ami picit erősebb volt, mint az addigi haskeményedések. Egész délelőtt egy barátnőmmel es a kislányával játszottunk, akkor már elkezdtem érezni egy kis húzást is a derekamban. Nem gondoltam, hogy ez már a szülibuli, mivel egy héttel a kiírt dátum előtt voltunk. Délután itthon voltam, akkor mar kicsit erősebben éreztem az összehúzódásokat, gyakoroltam a légzést, elképzeltem a nyíló virágokat. Amit legközelebb máshogy csinálnék, hogy ezen a ponton aludni mennék, amíg csak tudok (ahogy javasoltad is a tanfolyamon). 🙂

Este elkezdtük mérni a férjemmel a fájásokat, és mivel 4 percesek voltak, bementünk a kórházba, de akkor meg csak 2cm volt a méhszáj, úgyhogy hazajöttünk pihenni. Én akkor már aludni nem tudtam, beültem egy kád vízbe, a fitness labdán ültem, térdeltem. Hatkor keltettem fel a férjem, hogy mostmár segítsen nyomni a derekam. Hétkor elfolyt a magzatvíz, úgyhogy újra bementünk a kórházba. Itt még mindig csak 3cm volt a méhszáj, amitől bevallom, kicsit csalódottnak éreztem magam, mert itt már eléggé fájt. Később hányni kezdtem, aminek örültem, mert tudtam, hogy aktív szakaszba lépett a vajúdás, viszont emiatt infúziót kaptam, és le kellett feküdnöm az ágyra. Sajnos itt már nem tudtam alkalmazni a tanultakat, nagyon a végét jártam, egymást érték az összehúzódások, és az NST nem mutatott semmit, nem is tágultam. Az orvos javasolta az oxitocint, amit először elutasítottam, mert féltem a császármetszéstől, de aztán végül mégis elfogadtam alacsony cseppszámmal. Nehány perc múlva ismét megvizsgáltak, és legnagyobb meglepetésünkre azt mondták, hogy eltűnt a méhszáj, nyomhatok. Végül háton fekve szültem, de ezt egyáltalán nem éreztem kellemetlennek. A kitolásnál egyik pillanatról a másikra megjött az ősi erő (a tehénbőgés is!) és három nyomásból, gátvédelemmel megszületett a kisfiunk, Alfréd, 58cm-rel es 4000g-mal. A szülésznő nagyon megdicsért, hogy ez tankönyvi volt, és erre születtem.

Azóta is jól vagyunk, mentálisan szerintem nagyon sokat számít, hogy rengeteget relaxáltam, készültem a szülésre és az anyaságra, szerencsére a szülés utáni depresszió is elkerült, boldog vagyok, hogy édesanya lettem.

Köszönömmég egyszer az Örömteli szülés tanfolyamot!

Szüléstörténet 201, Rózi baba

A Sasok képzésen ismertelek meg. Az első alkalommal beléptem a zsúfolt terembe, és melletted találtam szabad helyet. Akkor még nem tudtam, hogy ez egy sorsfordító nap, hiszen aznap volt az első randevúnk a férjemmel is. Sokat ámulok ezen az egybeesésen, és végül mindig arra jutok, hogy nem véletlenül történt így. Ahogy a képzési alkalmakon hallgattalak, egyre biztosabb voltam benne, hogy, amikor eljön az ideje, Veled szeretnék felkéSzülni.
A Hypnobirth tanfolyamon online vettünk részt, de így is egy szuper megtartó, befogadó tér-közösség jött létre pár óra alatt, és minden kérdésünkre választ kaptunk. A férjem korábban is nagyon várta, hogy megszülessen a kis családunk, de az Örömteli szülés tanfolyam után úgy érezte, végre eszköz is van a kezében, amivel aktív részese lehet a szülésnek, én pedig gyakoroltam, amennyit csak tudtam, a közös meditációkon is részt vettem.

Read more

Szüléstörténet 200, Maxim baba

Nagy örömmel írom, hogy megszületett kisfiunk, Maxim 💙 2022.08.30-án, 10:32-kor, 1héttel a kiírt dátum előtt úgy döntött, hogy felmondja az albérletét.
Még július végén vettünk részt az Örömteli szülés tanfolyamon, ahol is nagyon sok instrukciót, eszközt, tudást és motivációt kaptunk tőled ahhoz, hogy felkészüljünk a szülésre. Nagyon szuper volt mind a 4 alkalom és rengeteg tudással bővültünk. Tudatosan készültem ezalkalommal, elolvastam néhány könyvet, vizualizáltam, s a tanfolyam után minden nap csináltam a szivárvány meditációt, hallgattam a megerősítő mondatokat, írtam a hála listát, gyakoroltam a légzést és próbáltam elképzelni, hogyan fog zajlani a szülés. Plusz részt vettem 2 szülésfelkészítő meditációdon is, amik mind nagyon szuperek voltak ❤

Read more

Szüléstörténet 199, Léda baba

Engedd meg, hogy megosszam Veled én is mesebabánk, Léda születésének történetét. Először is, borzasztóan hálás vagyok a sorsnak, hogy elvezetett hozzád, mert nélküled és az általad átadott tudás híján nem lett volna ilyen élményben részünk. Ezt bizton állítom.
Áprilisban jelentkeztünk hozzád a párommal, Mátéval az Örömteli szülés tanfolyamra, s ezután én serényen gyakoroltam is a Tőled tanult technikákat. Szivárvány medi minimum kétszer egy nap, légzéstechnika gyakorlása folyamatosan, megerősítő gondolatok szintén és igyekeztem minél mélyebbre ásni magamat a témában. Summa summárum, készültem mint stréber diák a vizsgára és mire elérkezett a kiírt időpontunk, július 17., frankón úgy is éreztem magam, hogy felkészültem és a vizsgaelnök nem tud olyat kérdezni, amire nem tudom a választ 🙂
És akkor egyszer csak túlléptem a terminust és napi szinten járnom kellett ctg-re, illetve kópiára. Ezzel alapvetően nem is lett volna különösebben problémám, hiszen első a Cuki, én meg az igényeim csak másodlagosak vagyunk ebben a történetben és, ha így a biztonságos, akkor elfogadom. Viszont a harmadik ilyen kontroll napon az nst azt mutatta, hogy Lédus már kicsit lustácska és ezért jobbnak látták, ha befektetnek a kórházba és folyamatos ellenőrzés alatt maradok 🙁 Na most az van, hogy – lekopogom – de nekem még eddigi életem során egy törött csontom sem volt, nemhogy kórházban feküdtem volna bármiért is. Teljes kétségbeesés lett úrrá rajtam. Hát mi lesz így az én mesebeli szülésemmel? Máté tartotta bennem végig a lelket, azt mondta nem tehetem meg, hogy ezt a csodás 9 hónapot az utolsó napokban elengedem. Nem, nem és nem és folyamatosan emlékeztetett: “Réka is megmondta, hogy attól, mert változik a terv, még nem jelenti azt, hogy nem tudjuk kihozni a helyzetből a legjobbat.”.  Igaza volt. 5 napot feküdtem bent az osztályon és végig rettegtem, hogy elindítják Lédust az útján anélkül, hogy erre bármilyen valós indok lenne, de meditáltam, olvastam, gyakoroltam rendületlenül és folyamatosan mantráztam, hogy természetes úton jön a világra, könnyedén, békésen és gyengéden. A gátvédelem már csak hab lett volna a tortán ezek után, így megelégedtem volna a fentivel is. Azonban az 5. napon uh-ra küldtek, ahol jól láthatóan már csak minimális magzatvizem maradt, amiben a mi babánk már nem érezte biztonságban magát és segítségre volt szüksége. S ezen a ponton tudatosult bennem, hogy ezért vagyok itt és ha segítségre van szüksége, akkor nincs több kétségem, indítsuk el az útján a Cukit.

Read more

Szüléstörténet 198, Leo baba

Leó a második kisfiúnk és nagyon sokat vártunk az érkezésére.  Az életünk úgy alakult, hogy mire kiderült, hogy a pocakomban van, már leszerveztük a költözésünket Varsóba, így ő itt született.

Az Örömteli szülés tanfolyamon online vettünk részt, majd folyamatosan gyakoroltam a relaxációkat és a tanult technikákat.

2022. július 17-re voltam kiírva, de mivel a bátyja is pár nappal a kiírt dátum után érkezett, a belső megérzésem azt súgta Leo sem fog sietni. Július 19-én a CTG után megvizsgált a doktornő és megállapította, hogy már nagyon „feszes” a burok és 1-2 ujjnyira nyitva van a méhszáj, szóval már nem kell sokat várjunk. Menjünk haza és mehet minden, ami ’S’-sel kezdődik: sex, sport, stairs, spicey food, shopping.  Délután még lementem a
konditerembe és lenyomtam a szokásos pilates edzésem, majd még sétáltam egy tempós 15 percet.
Aznap este lefeküdtem aludni, de sehogy sem találtam a helyem, így kimentem a nappaliba, hogy ne zavarjam a Férjem és bekapcsoltam a Szivárvány meditációt. Épp a végére értem, mikor a babácska egy hevesebb mozdulata után éreztem, hogy elfolyt egy kevés magzatvíz.

Szüléstörténet 197, Márk baba

Kisfiam július 5-én, 1 hete érkezett meg Hozzánk. 🙂 A mostani felkészülés alatt a légzést és a vizualizációt nagyon sokat gyakoroltam, szerintem ennek is köszönhető, hogy 7-8 centis volt a méhszáj mire bementünk a kórházba és ekkor még nagyon viselhető fájásaim voltak. Aztán egy masszív 2 órás vajúdás után, gátvédelemmel született meg Márk.
Örök hálám, hogy van az Örömteli szülés tanfolyam Réka!

Szüléstörténet 196, Vili baba

Május végén megszületett Vili fiunk, egészségben.
Szeretném megköszönni Neked, hogy felkészítettél minket a “szüli bulira” és a kis Cuki érkezésére!
Az egyik legfontosabb amit tanultunk az örömteli szülés tanfolyamon, hogy hogyan dolgozzunk össze a szülés alatt. Szuper volt, ahogy a férjem a szilárd támaszom lett, aki figyelt rám és segített, mert mindennel képben volt. Én ettől  biztonságban éreztem magam és csukott szemmel tudtam lélegezni, majd megpihenni a hullámok között. Ami nagyon kellett, mert igen intenzív érzés volt fájdalomcsillapítás nélkül a szülés.
Az is hasznunkra vált, ahogyan felkészítettél, okosan alkalmazkodtunk a szituációhoz, és nem ragaszkodtunk görcsösen az elképzeléseinkhez.
Volt fogadott szülésznőnk, aki ismerte a szülési tervünket, így a lehető legtermészetesebb szülésre készültünk. Nem mellesleg nagyon örült, mikor megtudta, hogy hypnobirthing tanfolyamra jártunk.
Ami változtatott a terven, hogy már a vajúdás alatt voltak jelei, hogy a köldökzsinór rácsavarodott Vilire, mert a legtöbb jó gravitációs pózban esett a szívhang. Szerencsére rengeteg más pózt ki tudtam próbálni és a nagy labda is segített. Viszont a köldökzsinór nagyon nehezen lazult, engedett, ezért egy kis oxitocin segítséget kaptam és a kitolási szakaszt is megnyújtottuk. Miliméterről miliméterre jött Vili és bár egy kezdődő repedés miatt két öltésnyi metszésre is sor került, végül hüvelyi úton meg tudtam szülni. Mindannyiónknak katartikus volt, mikor Vilit rám rakták.
Boldog vagyok, hogy sikerült együtt végigcsinálni, még ha nem is így terveztük.
Köszönöm hogy ennek Te is részese voltál lélekben! Többször gondoltunk Rád, mert nagyon sokat adott a tanfolyam és a szülésfelkészítő meditációk.

Szüléstörténet 195, Anna baba

Április 28-án, a kiírt időpontra megszületett első gyermekünk, egy tündéri kislány, Anna.
Csodálatos, transzcendentális szülésélményben volt részem, ami a tudatos felkészülésnek
köszönhető. Az Örömteli szülés tanfolyamon elhangzottak és legfőképpen a mindennapi
gyakorlás teljesen lenyugtatott és még a várandósság alatt sikerült Annával egymásra
hangolódnunk.
A családunkban az elbeszélések alapján szinte mindenkinek „nehéz szülése” volt, ill. úgy
emlegették a szülés folyamatát, mint egy szükséges rossz, amin át kell esni. Nagy örömmel
hallgatták a szülésélményemet a családtagok, – köztük egy szülészeten dolgozó nagynéni is kalapot
emelt, csodálkozott, hogy fájdalomcsillapítás nélkül szültem – és nagyon büszkék voltak, nagyon
örültek, hogy ilyen szép élményként maradt meg a világra hozatal. Még az egyetemi éveim alatt
Németországban egy kisvárosi séta során láttam egyszer egy kismamát, aki egy folyópart melletti
padon teljesen átszellemülten a pocakját simogatta és közben fülhallgatóval a fülén láthatóan
meditált. Amikor kicsit közelebb léptem hozzá, láttam, hogy a padon a kismama mellett egy
könyv hevert HypnoBirthing címmel. Még aznap utánanéztem, hogy mi pontosan a
Read more

Szüléstörténet 194, Panna baba

Reggel 5:20-kor megszületett a kislányunk Panna. Nagyon hosszú utat tettünk meg a születéséig. 3. -án hajnal 4 órától kezdődött egy szép lassú, fokozatosan sűrűsödő-erősödő összehúzódásokkal a vajúdás.

A kórhàz, a szülésznőm és a férjem is mindenben tudott támogatni. Úgy, ahogy azt elképzeltem és megálmodtam a tanult technikákkal végig sikerült megtartanom az önkontrollt és a végén elengedni a babámat, aki háborítatlanul a maga kis tempójában tudott világra jönni, amiért örökké hálás leszek neked.
Csodálatos szülésélménnyel gazdagodtam. Mindenkinek szívből fogom ajánlani az Örömteli szülés tanfolyamot.

Szüléstörténet 193, Áron baba

Áron 3775 grammal és 57 centivel született.
Történetünk: a terminust csak egy nappal léptük túl, 40+1 napra született meg a fiatalember.
06.03-án már reggeltől éreztem összehúzódásokat. Rendszertelenül, hol enyhébbek, hol intenzívebbek voltak érzésre. Délután fél 5-től ezek rendszeresebbek lettek. Végig alkalmaztam az Örömteli szülés tanfolyamon tanult légzéstechnikát, és hallgattam a megerősítő hanganyagot. Mindezek mellett laza voltam, nyugodt. Majd estére abbamaradtak. Egyszer-egyszer éreztem az éjjel folyamán, de másnapra elmúlt.
06.04-én a délutáni meditációt majd alvást követően feltápászkodtam az ágyról, és elkezdett szivárogni a magzatvíz. Kis összekészülés után indultunk is be a kórházba. Már vártak minket.
Az összehúzódások ekkor még rendszertelenek voltak és alig éreztem őket. Amikor mégis, akkor helyes légzéssel magamba merülve vizualizáltam boldogan, készülve a baba születésére. A gyors vizsgálathoz miközben másztam fel a székre, elfolyt egy nagyobb adag magzatvíz, majd az orvos megállapította, hogy két ujjnyira már nyitott a méhszájam.
Ezek után átbeszéltük, hogy mik a lehetőségeim, hogyan szeretnék szülni. Végül az én döntésem alapján beleegyeztem, hogy nagyon lassú csöpögtetéssel kapjak oxitocint. De lehetőségem lett volna enélküli vajúdásra is.
19:00-kor mentünk be a szülőszobába. Én abszolút mosolyogva és szuperül kezeltem az akkor már 9-10 percenként érkező összehúzódásokat.
A szülőszoba nagyon békés, vadonat új ebben a magán intézményben. Mindenki nagyon kedves volt!

Read more