Szüléstörténet 189, Flórián baba

A tatabányai Szent Borbála Kórházban volt a szülibuli, csak pozitívan tudok nyilatkozni a kórházról és a személyzetről is. Abszolút természetes szülés pártiak és segítik a szoptatás. Álljon itt a hosszabb történetünk 🙂
Május első napján, anyák napján leptek meg barátnőim egy babaváró bulival – itt még nem is sejtettük, hogy ennél jobban nem tudták volna időzíteni. A terhességem 36. hetének végén jártam, még mindig energikus voltam, a heti programban szerepelt kismama jóga, torna és fűnyírás is.
Hétfőn frontot jeleztek, és mintha valami mozgolódást éreztem volna, mivel első babánkat vártuk, betudtam jóslófájásoknak. Este 7 óra felé még a kutyusommal sétáltam, de néha meg kellett állnom, használva a mély hasi légzést, hogy szűnjön a pici fájdalom. A férjem kérdezgette, hogy menjünk-e be a kórházba, de meg voltam róla győződve, hogy itt még nem lesz szülés.
Este 9-től elkezdtek sűrűsödni a hullámok, fitlabdán ülve viszont nagyon hamar szűntek, szerettem volna pihenni, így elindítottam egy szivárvány meditációt. A közepéig nagyjából eljutottam – ugye hogy nem vajúdok! -, aztán újraindultak a hullámok. A férjem visszanézte a fájási naplót, és anélkül, hogy realizáltam volna, már jó 2 órája 5 percenként jöttek a fájások.
Végül beadtam a derekam, hajnali 1:10 körül beértünk a kórházba. Az autóút alatt befelé figyeltem és a megerősítő gondolatokat hallgattam. Az NST közben mondta a szülésznő, hogy nem tűnnek ezek valódi fájásnak. Az orvos megállapította, hogy 2 ujjnyira tág vagyok, így végül felvettek az osztályra.

Read more

Szüléstörténet 188, Emma baba

Hosszas várakozás és sikertelen próbálkozás után természetes fogantatással, természetes és csodálatos szülésélménnyel megszületett a mi kis szivárványbabánk, Emma.
A Férjemmel a januári Örömteli szülés tanfolyamon vettünk részt. Március közepére voltunk kiírva. Azóta is rendszeresen gyakoroltam, készültem a szülésre.
A 41.-ik héten az éjszaka folyamán elfolyt a magzatvizem. Teljesen nyugodt voltam, a kocsiban a kórház felé is folyamatosan csináltam a légzést és a meditációt. A mostani járványügyi intézkedésekre való tekintettel át kellett mennem a gyerekágyas osztályra, amíg a vajúdás teljesen be nem indult. Sajnos ez egyet jelentett azzal, hogy olyan szobába kerültem, ahol 4 fő volt egy szobában és a férjem csak látogatási időben lehetett bent mellettem. Már az elején egyeztettem a szülési kívánságaimat a szülésznővel.
A férjem velem volt csodálatos volt a szülés, teljesen át tudtam adni magam a meditációnak, vizualizációnak, ilyenkor érezhetôen kisebb volt a fájdalmam. Főleg a labdán ültem vagy sétálgattam. Volt hogy lefektettek az ágyra, de akkor sokkal erősebbnek éreztem a fájásokat, így alig vártam, hogy újra a labdára ülhessek.Végül 5-6 órás vajúdás után csináltak egy vizsgálatot, mert ekkor már nagyon erős fájásaim voltak. Sajnos a mellettem fekvő lány elég zavaró volt és a személyzet felől is sok megzavarás volt, így sokszor kizökkentettek.
Mikor mondta a szülésznő, hogy 5 cm-nél tartok és így lassan át mehetek a szülőszobára, becsuktam a szemem, felhangosítottam a meditációt és csináltam a nyíló virág vizualizációt. Körülbelül 10-15 perccel kesôbb úgy éreztem tólnom kell. Megkértek, hogy gyorsan hívjam a férjemet, hoztak egy tolószéket és áttoltak a szülőszobára. Ott újra megvizsgáltak, ekkor már 9cm-re voltam kitágulva. Mondtam a szülésznőnek, hogy állni szeretnék, mert nem volt kellemes feküdni. Folyamatosan jöttek a tolófájások. Az első tolófájástól számítva 17 perccel később a kezemben tartottam Emmacskát.
Sokszor elképzeltem a fájdalomcsillapítók nélküli természetes szülést a várandósságom alatt és neked és az Örömteli szülés tanfolyamnak köszönhetően meg is tudtam valósítani és csodás szülésèlmennyel gazdagodtunk. Szívünk minden szeretetével szeretnénk megköszönni a tanfolyamot és azt a rengeteg használható tudást amit megosztottál velünk.

Szüléstörténet 187, Zsombor baba

Április 6-án 15:39-kor 51 cm-el és 3100 g-al megszületett Zsombor természetes úton, 8 órás vajúdást követően.
Reggel 6-kor burkot repesztettek, mert magas vérnyomásom volt már egy hete.
Hála Réka szakértelmének a relaxáció és a megfelelő légzéstechnika alkalmazásával képes voltam kontrollálni a tudatom, így egy teljesen kibírható fájdalommal teljes meghittségben tudtam életet adni Zsombornak. Segített a levendula olaj párologtatása, Réka megerősítő hanganyaga, valamint egyéb relaxációs zene hallgatása. Délután 3-ra eltűnt a méhszájam és indult a szülibuli, ahogy Réka említette. Több vajúdási pózt is kihasználva végül oldalfekve született meg Zsombi. A Baba is és én is nagyon jól vagyunk.
Nagyon hálás vagyok, hogy részt vettünk a Férjemmel a tanfolyamon!

Szüléstörténet 186, Benedek baba

Egész életemben bíztam a megérzéseimben és hittem benne, hogy rátalálok a jó emberekre a nehéz helyzetekben is és mindig sikerül “győztesen” kikerülnöm egy lelkileg vagy akár fizikailag megterhelő helyzetből az isteni beavatkozás és az engem segítők közreműködésével. Téged is “megéreztelek” és vakon bíztam az Örömteli szülés tanfolyam módszerében.

Személyesen csupán egyszer találkoztunk, de ez az egyetlen alkalom is elég volt ahhoz, hogy megváltoztasd a párom hozzáállását a szüléshez (természetesen egyértelmű volt az én szimpátiám is feléd). A férjem borzasztóan fél minden orvosi beavatkozástól, ha csak beszélgettünk olyan dolgokról, mint vajúdás, fájdalom stb., rosszul lett szó szerint. De amint kiléptünk az ajtódon, valami megváltozott, már nem látta olyan sötéten a közelgő eseményeket. Summa summarum a szülésünk csodálatos volt! Valahogy az sem lepett meg, amikor a kórházba érve már 2 ujjnyi tágulásnál jártam és papírvékony méhszájnál, tudtam, hogy ez nem lehet másképp, rengeteget készültem és biztos voltam a hipnoszülés sikerében. De az, hogy az én vérvételtől is elájuló férjem VÉGIG bent marad velem a szülőszobán, na az ledöbbentett. Felváltva dicsérgettük egymást a fájások között, ő engem, hogy milyen szépen haladunk, én pedig őt, hogy még mindig fogja a kezem és ott van velem, mint egy igazi nagybetűs társ és ezt egyszerűen nem tudom felfogni.

Réka, nagyon köszönöm a lehetőséget, az élményt és az új esélyt egy életre szóló emlékhez! Kívánok neked nagyon sok boldog és elégedett kismamát, jó egészséget!

Szüléstörténet 185, Szilvi baba

A 2. szülésem előtt mentem el Réka tanfolyamára. Az első szülésem nagyon traumatizált volt, már programozott császáron gondolkodtam, de a tanfolyamon tanultak és a gyakorlások segítettek abban, hogy újra bízni tudjak a testemben és így adhassak még egy esélyt egy szép szülésélményre. A szülésem fantasztikus volt, könnyű és gyors, 20 perc alatt megszületett a kislányom! Kimondhatatlanul hálás vagyok Rékának! A tanfolyamon online vettem részt, így is szuper volt és követhető.

Szüléstörténet 184, Szofi baba

Hatalmas hálával és köszönettel tartozom/tartozunk Neked a tanfolyam miatt. Ma délelőtt 10:31-kor megszületett a mi gyönyörű, egészséges Szofi babánk, természetes úton, fájdalomcsillapító nélkül (a gyakorlataidnak köszönhetően) , apás szüléssel.
Gyógy- és sportmasszőrként dolgozom és az egyik vendégem ajánlotta az Örömteli szülés tanfolyamot. Mivel szerettem volna természetes úton világra hozni a babámat, lehetőleg fájdalomcsillapítás nélkül, ezért választottalak Téged.
Szülésre készülve sokat gyakoroltam a meditációkat, írtuk a hálalistát a férjemmel, részt vettem a szülésfelkészítő meditációkon, és vizualizáltam is.
A szülést nagyon jól éltem meg, ott volt a férjem mellettem, valami fantasztikus élmény volt mindkettőnknek, mindenben segített, úgy, ahogy tanultuk a tanfolyamon 🙂
Azóta is mindenkinek ajánlom a tanfolyamodat, mégegyszer köszönöm Neked 🙂
Fantasztikus amit csinálsz, drukkolok, hogy minél több anyához és apához eljusson.

Szüléstörténet 183, Barnus baba

Várandósságom hónapjai alatt próbáltam a lehető legtudatosabban készülni a szülésre. Orvosként nagyon fontos volt, hogy élettanilag is megalapozott, hiteles információhoz jussak, ezért választottam az Örömteli szülés  tanfolyamot. Ezen kívül sokat olvastam, relaxáltam, meditáltam, jógáztam. Az Örömteli szülés tanfolyamnak hála magabiztosan vártam a nagy eseményt, úgy éreztem mind tudományos, mind gyakorlati szempontból remekül felkészített életem nagy beavatására.
És egyszercsak pufff… semmi nem úgy történt, ahogy elképzeltem. A 38. hét 3. napján, vasárnap reggel elfolyt  a magzatvíz. Férjemet felébresztettem és szép nyugodtan készülődtünk, ahogy terveztük, semmi kapkodás, csak jóleső izgatottság. A szülőszobán megvizsgáltak és a férjemet azonnal haza is küldték, mondván: “ma ebből nem lesz gyerek” -(megjegyzem lett) és na “ő sem lesz 3 kg felett (de lett: 3040g).

Read more

Szüléstörténet 182, Emily baba

A mi kislányunk, Emily születese nem teljesen úgy zajlott ahogy elképzeltük. Decemberben egy csütörtöki napon délben indultak be a fájások és éjfélig otthon meditáltam, befelé figyeltem, a párom masszírozott, ettem és örültem neki hogy nemsokára találkozni fogunk a Kislányunkkal. Éjszaka bementünk a kórházba ahol a szuloszobaban vajúdtam tovább. A következő 5 óra alatt folyamatosan, szűnni nem akaró fájásaim voltam, pihenés nélkül, de a meditacio es a tanult legzestechnikak nagyon sokat segítettek. Reggel kértem epiduralis érzéstelenítést, mert addigra már semmi nem enyhítette a fájdalmat. Eltelt az egész nap, már teljesen nyitva volt a méhszáj es készen állt a testem, hogy megszülessen Emily, ami sajnos nem történt meg. Itt fontos elmondani hogy a szülés Svájcban történt, ahol a szülésznőnek ugyanannyi szava van, mint az orvosnak és a szülésznő nálam ragaszkodott a természetes szüléshez, holott, mint kiderult Emily hátulsó koponyatartásban feküdt es hiaba vajúdtam mar 30 órája, Emily még mindig túl magasan helyezkedett el, így az orvos már ekkor császármetszest javasolt. Mivel a szülésznő úgy ítélte meg, hogy nagyon jól bírom a vajudast (köszönöm Reka, hogy felkeszitettel), ezért a következő 4 órában folyamatosan tolnom kellett, annak reményében, hogy Emily feje leereszkedik es meg fogom tudni szülni természetes úton. Mivel ez nem történt meg (mint utólag kiderült, el volt akadva Emily), az én erőm pedig teljesen elfogyott, így 36 ora vajudas utan csaszarmetszessel született meg a Kislányunk.

Rékához jártam az Örömteli szülés tanfolyamra es a meditaciokon is többször részt vettem. Az, amit a tanfolyamon tanultam segített végig ezen a rögös úton es szeretettel emlékszem vissza azokra az orákra a vajudas soran, amikor együtt lélegeztünk a parommal es ö masszírozott, hogy enyhitse a fajdalmat. Vegtelenul halas vagyok Rekanak, hogy egy fontos szereppel ruházta fel a férjem, igy ö lett a támogatom es nem csak egy külső szemlélő a szülés alatt. Az utolso honapokban folyamatosan hallgattam a szivarvany meditaciot, illetve a megerősítéseket szüléshez es ezt most se csinálnám másképp. Nagyon sok erőt adott a felkészülés a hosszú úton. Köszönöm Réka!”

Szüléstörténet 181, Bóbita baba

Óriási belelazulással, virágnyitogatással, otthon, természetes úton, hullámok közt alvással, vasárnap hajnalban kidugta a fejét a kis kincs!

39.hét. Csütörtökön este még hajat mostam egy kád fürdőben, mert valami halvány hang azt súgta, hogy erre lehet, nem lesz alkalmam egy darabig.
Pénteken hajnalban 4-5 óra után olyan 20 percenként iszonyatos görcsök, reggel 8-tól már 10 percenként. Felhívtam a bábámat, hogy tudjon róla, bármi is ez. Ráadásul pont aznap kellett volna heti Nst-re mennem a háttér kórházba, de így semmi kedvem nem volt az utcára se lemenni. A védőnő is felhívott, hogy hogy vagyok, mert front van.
Egy hatalmas levest még megfőztem délután, sok-sok zöldséggel, hogy ha pár napig majd igazán nem lesz rá lehetőségem, akkor legyen mit a búránkba tolni. De ilyen lassan nem főztem még azelőtt. Próbáltam elterelni a figyelmemet, ahogy a bábám javasolta, és direkt nem baba-gyerek témájú podcastot hallgatni, ám kifogtam egy olyat, amiben Nagy Ervin arról mesél, hogy a kislánya hogyan is változtatta meg a személyiségét mint férfinak. Természetesen könnyezve hallgattam főzés közben. A székletem egyre gyakoribb lett. Estére a fájások erősebbek lettek, de köztük óriási boldogságot éreztem, mert arra gondoltam, hogy hamarosan találkozunk a kis kinccsel. Épp, ahogyan a meditációban elhangzik.
Read more

Szüléstörténet 180, Roland baba

Szeretnem megkoszonni a segitsegedet-munkadat, amellyel hozzajarultal ahhoz, hogy szep szulestortenetunk legyen.
Elso gyermekemet vartam es fogalmam sem volt rola, hogy hogyan “kell” szulni, csak annyit tudtam, hogy nagyon faj es tul kell esni rajta. Legalabbis masok ilyen tapasztalatokat osztottak meg velem.
Mindamellett a sorozatos kerdest is megkaptam: “Nem felsz?!”
Igy nekivagni a szulesnek nem tul megnyugtato, de szerencsere nem akartam ennyiben hagyni a dolgot. Egy regi baratnom megosztott velem egy remek konyvet, amit Toled is megkaptunk. Ez volt az elso lepes. Elolvasva minden sokkal tisztabb lett. Nem kell, hogy rossz legyen, nem kell, hogy feljek, hiszen a szules egy termeszetes folyamat.
Az elmelet megvolt, mar csak a gyakorlat hianyzott.
Ekkor talaltalak meg Teged es az Oromteli szulest.
Jelentkeztem a tanfolyamra es nagyon jol tettem. A parom es en is orommel vegeztuk el. Magabiztossagot adott minden, amit hallottunk, tanultunk.

Read more